Élelmiszer-kémia és élelmiszer-ipari technológia Malomipari Múzeum
BudapestA gabonaőrlés történetéből
Ganz-gyári hengerszékekAz emberiség ősidők óta készít kenyérgabonából lisztet. A gabonaőrlés története szorosan összefügg az élelmiszer-ellátás, a technika, valamint a főldművelés múltjával és fejlődésével. Régészeti leletek szerint a nővénytermesztés kialakulásával egyidejűleg, mintegy 8000 évvel időszámításunk előtt kezdtek az emberek a gabona feldolgozásával foglalkozni.
A malomipar fejlődésének története rendkívül tanulságos. Sok olyan új felismerés, műszaki újdonság és találmány indult ki ebből az iparágból, amely más területen is elősegítette az általános technikai haladást. Ezek közé tartozik az energiaforrások (víz, szél, gőzerő, villanyáram) hasznosítása, erőátviteli rendszerek kialakítása, szilárd anyagok aprítása és osztályozása stb.
A malomipar hazánk egyik jellegzetes iparága. A Karpát-medence különlegesen kedvező gabonatermesztési adottságait már az őskor emberei is felismeték. Régészeti leletek, sőt a XI. századtó kedve már oklevelek is tanúsítják, hogy őseink a honfoglalást követően kiterjedten foglalkoztak a gabona őrlésével. Ismerték a kézimalmot és voltak vízimalmaik, valamint állatokkal hajtott ún. szárazmalmalmaik. Jóval később, csak a XVII. század végén jelentek meg hazánkban a szélmalmok.
Wörner gyártmányú síkszita
az 1890-es évekbőlA magyar malomiparban forradalmi változást jelentett a gőzmalmok alapítása és térhódítása. A múlt század második felében tőkés vállalkozók sok új gőzmalmot létesítettek fővárosunkban és vidéken. Az ipari forradalom idején a magyar malomipar élen jart a gépi nagyipar uralkodóvá válásában, és azt a szerepet töltötte be nálunk, mint Nyugat-Európában a textilipar.
A történelmi Magyarországon századunk elején (1906-ban) 17304 malom működött. Ekkor már 2569 volt a gőz- és a motoros malmok száma és ezek végezték a teljes malomipari termelésnek több mint 80%-át.
A kapacitás növekedésével együtt járt a magyar malomipar robbanásszerű műszaki fejlődése, amely világszerte nagy feltűnést keltett, és jelentősen fellendítette a liszt- és malomgépexportunkat. Nagy jelentőségű malmi gépészeti találmányok, új vezérgépek, valamint a klasszikus magyar magasőrlési eljárás bevezetésével malomiparunk a nemzetközi haladás élvonalába került. Az akkor kifejlesztett termelési technológia a ma is alkalmazott őrlési eljárás alapját képezi.
A Malomipari Múzeum alapítása
A malomipar 1948–1952. évi államosítása után nagyszabású szerkezeti változások történtek. Az államosítás idején még 2282 malom működött hazánkban, számuk 1978-ig folyamatosan 148-ra csökkent.
20 literes hektolitersúly-
mérlegA leállított malmok felszámolásakor sok muzeális értékű gépet, berendezést és felszerelési tárgyat szereltek ki. Szerencsére ekkor lelkes szakemberek megkezdték ezek gyűjtését, és a gabonaipari vállalatok közreműködésével gondoskodtak a gyűjtemény központi elhelyezéséről.
A Malomipari Múzeumot a Gabonaforgalmi és Malomipari Szolgáltató Vállalat Budapest, IX. kerület, Soroksári út 24. szám alatti központi telepén, egy ötemeletes épületrészben tekinthetik meg a látogatók. Stílszerű ez az elhelyezés, mert az épületben eredetileg az 1866-ban alapított és 1939-ben leállított Concordia Gőzmalom, fővárosunk egyik legnagyobb malma működött, és a hatalmas épület belső faszerkezete hűen tükrözi az egykori üzemi körülményeket.
A múzeum állandó kiállításának alapterülete kb. 750 négyzetméter. A földszinten és egymás felett négy emeleti helyiségben, több mint 300 tárgy, 60 tabló, sok száz kép és okmány szemlélteti a magyar malomipar történetének teljes keresztmetszetét és fejlődésének tanulságait.
A Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára
305. száma alapján
Élelmiszer-ipari múzeumok http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.chemonet.hu