Bóthné Fehér Kinga:
Élelmiszerek hőkezelése kapartfalú hőcserélőben
Budapesti Műszaki Egyetem, 1995.

A doktori értekezésben ismertetésre került a kapartfalú hőcserélő berendezés működése, kialakítása. Az irodalmi összefoglalás áttekintést nyújt a berendezéssel kapcsolatban közzétett szerteágazó vizsgálati eredményekről, amelyek azonban nem nyújtanak egységes képet sem a berendezés áramlástani sem hőtani viselkedését illetően.

• Új, egységes Reynolds-szám került definiálásra a doktori értekezésben a kapartfalú hőcserélő berendezésben történő áramlás egyszerű jellemzésére. Az eddigiek során alkalmazott kétféle (axiális és rotációs) Reynolds-számra a továbbiakban nincs szükség.
• Az új Reynolds-szám alkalmazásával a kapartfalú hőcserélő berendezés hőtani méretezésére alkalmas dimenziótlan összefüggés lett meghatározva amely lehetővé teszi széles (0.1<Re<10⁵) Reynolds-szám tartományban a belsőoldali hőátadási tényező meghatározását megfelelő pontossággal.
• A kapott összefüggés alapján a kapartfalú hőcserélő berendezésben az áramlási tartományokat vizsgálva megállapítható, hogy megkülönböztethető két különböző áramlási tartomány (lamináris és turbulens). A két tartomány közötti átmenet Re»3000 Reynolds-szám értéknél következik be.
• Kapartfalú hőcserélőben nem-newtoni folyadékokat hőkezelve megállapítható, hogy a kapott dimenziótlan összefüggések nem-newtoni anyagok esetében is alkalmasak a belsőoldali hőátadási tényező meghatározására, amennyiben a számítások a megfelelő látszólagos viszkozitás értékekkel történnek.
• Összehasonlítva a hőátadást kapartfalú hőcserélőben üres csőgyűrűben történő hőátadással megállapítható, hogy a kaparókések működésének a két áramlási tartományban milyen mértékű hatása van.
• A doktori értekezés ezenfelül a kapartfalú hőcserélő ipari méretezéséhez nyújt segítséget egy egyszerűsített összefüggéssel.