Lackó Lászlóné:
A gyümölcsök ásványi anyag tartalmának vizsgálata és értékelése
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Tolna Megyei Intézete, 1994.

Dolgozatom célja Tolna megye területén termett gyümölcsök makro- és mikroelem tartalmának széleskörű meghatározása és az eredmények értékelésé volt.

A feladat végrehajtásához elvégeztem a Hitachi Z-8000 tipusú atomabszorpciós spektrofotométer optimálizálását. Megállapítottam a készülék optimális mérési paramétereit, kimutatási és meghatározási határait a vizsgált elemeknél. Másrészt megvizsgáltam a mintaelőkészítés lehetőségeit, megadtam a teljes mérési módszert jellemző kimutatási és meghatározási határokat elemenként.
Végezetül 123 gyümölcsminta makro- és mikroelemtartalmának meghatározását végeztem el. Analízisem 4 makroelem ( K, Na, Ca, Mg ) és 8 mikroelem ( Zn, Fe, Cu, Mn, Cr, Ni, Pb, Cd ) meghatározásása terjedt ki. Mérési eredményeimet varianciaanalízissel termelési év, gyümölcsfaj, termőhely és környezeti hatás szempontjából értékeltem.

Dolgozatom eredményeit a következőkben foglalhatom össze:
 

1. Az AAS módszer optimalizálásánál az érzékenység és a kimutatási határ javítása volt a célom.

A mérési paramétereket a gyár által ajánlott értékekhez képest a következőképpen változtattam:

• A Ca, Mg, Zn, Fe, Cu, Mn, Pb és Cd vájtkatód lámpák áramát csökkentettem,
• A Cu, Mn és Cr esetében a spektrális sávszélességet szűkítettem,
• A Ca és Mg esetében az égőfej magasságát csökkentettem,
• A Mg és Fe esetében az acetilén áramlási sebességét növeltem,
• A hamvasztási hőmérsékletet Cr mérésnél 100 ^oC-kal csökkentettem, a Mn-nál pedig 100 ^oC-kal növeltem,
• Az atomizálási hőmérsékletet Cr, Ni, Cd esetében 200 ^oC-kal, Mn esetében 400 ^oC-kal, Cu esetében pedig 500 ^oC-kal csökkentettem.

A módosított mérési paraméterek mellett az érzékenység növekedett, a kalibrációs görbék linearitása megmaradt és a karakterisztikus koncentráció értékek pedig kedvezőbbnek adódtak a gyár által közölt értékeknél.
A módosított mérési paraméterek alkalmazásával a vájtkatód lámpák és a küvetták élettartamát is növelni tudtam.

2. A mintaelőkészítési eljárás kiválasztásához összehasonlítottam a mikrohullámú mintaelőkészítést, valamint a nedves és a légszáraz minta bemérését alkalmazó hamvasztásos eljárásokat.

• A mikrohullámú mintaelőkészítésnél volt a feltárás a leghatásosabb, azonban ennek ellenére nem találtam alkalmazhatónak a gyümölcsök feldolgozására. Ugyanis a kismennyiségű minta feltárása után kapott vizsgálati oldat nem volt alkalmas az alacsony szinten előforduló mikroelemek meghatározására, másrészt a kiindulási anyag kis mennyiségéből és annak inhomogenitásából adódóan a mérési eredmények szórása nagyobb volt, mint a száraz hamvasztáskor kapott eredményeké.
• Az eredeti nedvességtartalmú és a légszáraz mintából történt kiindulás esetén a kapott eredmények jól egyeztek, azonban a illékony elemek esetében az eredeti nedvességtartalmú anyagból történő feldolgozást találtam kedvezőbbnek.
• A nedves bemérést alkalmazó száraz hamvasztást választottam ki a minták előkészítésére egyszerűsége és jó alkalmazhatósága miatt.

Meghatároztam a teljes módszert jellemző kimutatási és meghatározási határokat, valamint a visszanyerési értékeket.

3. Elvégeztem a gyümölcsök makro- és mikroelemtartalmára vonatkozó adatok bővítésére szolgáló vizsgálatokat. A gyümölcsök ásványi anyag tartalmának mérési eredményeit az alábbiakban foglalhatom össze:

• A gyümölcsök makro- és mikroelem összetételét az általam vizsgált paraméterek közül döntően a gyümölcsfaj határozta meg, azonban az alkalmazott agrokémiai technológia, főleg a növényvédőszerek minősége és mennyisége, a környezeti hatások, valamint a talaj tápanyagtartalma is befolyásolhatja egyes tápelemek mennyiségét.
• Az 1992-ben termett gyümölcsök réztartalmát szignifikánsan alacsonyabbnak találtam az 1991-ben termett gyümölcsökénél.
• A kiválasztott kistermelő kertjéből származott minták mangántartalma szignifikánsan magasabb volt a más helyekről származó mintákénál. Az eltérés oka a növényvédelemből adódott, ugyanis rendszeresen mangántartalmú permetezőszert használtak a gyümölcsfák növényvédelmében.
• A gyümölcsök tápelem összetételében vizsgálataim szerint az ólom és a kadmium szennyező hatása kimutatható, azonban az általam mért értékek alacsonyabbak az irodalmi adatoknál és jóval elmaradnak az élelmezésegészségügyi határértékekhez képest. A vizsgált gyümölcsök esetében tehát nem regisztráltam olyan értéket, amely a gyümölcsök fogyasztása révén veszélyt jelentene az emberre.
• A gyümölcsök nikkeltartalma magas volt a többi vizsgált toxikus elemhez képest. Ennek oka egyrészt a talajok magas nikkeltartalma, amely geológiai eredetű, másrészt a nikkel könnyű mobilizálódása a talajban.
• A mérési eredményeket az irodalmi adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy a makroelemek közül kálium esetében magasabb eredményt kaptam, a többi makroelemnél azonban alacsonyabbakat az irodalmi adatokhoz képest. Bizonyos elemeknél (cink, vas) kisebb értékeket regisztráltam, másoknál (réz, mangán) azonban magasabb értékek adódtak. Az ólom, kadmium elemek értékei a vizsgált gyümölcsökben mérési eredményeim alapján alacsonyabbnak adódtak az irodalmi adatokhoz képest.
• A vizsgált almatermésű gyümölcsök ( alma, körte) makro- és mikroelemtartalma a többi gyümölcséhez képest relatíve alacsonyabb volt, azonban ennek ellenére is ajánlatos a fogyasztása.
• A vizsgált csonthéjas termésű gyümölcsök (cseresznye, meggy, szilva, kajszi, őszibarack) makro- és mikroelemtartalma közepes, egyes elemek és fajok szerint magas értékek is adódtak.
• A gyümölcsök közül a szőlő makro- és mikroelemtartalma a legmagasabb. Szignifikánsan magasabb értékeket kaptam nátrium, vas, réz és mangán esetében, emellett azonban magas a kálium-, a kalcium- és a magnézium, valamint a króm és ólon tartalma is.
• Az egészséges táplálkozás elvei szerint előnyös lenne az alacsony gyümölcsfogyasztás növelése, mivel az elfogyasztott gyümölccsel a napi makroelemszükséglet bizonyos hányadát fedezni lehet, mivel a magyar lakosság nagy részénél kálium-, kalcium- és magnéziumhiányos étrendet és túlzott nátriumbevitelt regisztráltak. A gyümölcs fogyasztás növelése nemcsak a makroelemek bevitele, hanem a rostbevitel szempontjából is fontos.