Ph.D.-tézisek a Budapesti Műszaki Egyetemen
Doktori összefoglalók

 

Rajkó Róbert

Regressziós módszerek alkalmazása és fejlesztése a kémiai és élelmiszeripari mérések kiértékelése során
Budapesti Műszaki Egyetem, 1998

 

Jelen disszertációban közölt tudományos eredményeimet pontokba szedve foglalom össze.

  1. A robusztus regressziós eljárásokkal foglalkozó irodalom áttekintését egy újszerű csoportosítás szerint végeztem el, definiálva az első-, másod- és harmadfajú modellhibát.
  2. Egyváltozós kalibrációs függvények paramétereinek becslésére robosztus regressziós eljárásokat vizsgáltam, felhasználva az ún. minőségjellemző faktort (quality coefficient).
  3. Az irodalomban megjelent lineáris fuzzy regresszió egyváltozós változatát úgy módosítottam, hogy a kapott paraméterekre vonatkozó szükségtelenül nagymértékű bizonytalanságot csökkenteni lehetett.
  4. Az irodalomban megjelent lineáris fuzzy regresszió olyan általánosítását végeztem el, mely nem a többszörös integrálok alkalmazásának segítségével történt (melyek analitikus kezelése gyakran kivitelezhetetlen), hanem n-dimenziós geometriai megfontolások alapján.
  5. Az irodalomban megjelent lineáris fuzzy regressziós eljárást úgy módosítottam, hogy az robosztus becslővé vált, így az a kalibrációs modell linearitásának kismértékű sérülése esetén is biztonságosan használható marad.
  6. A bootstrap módszer segítségével algoritmust dolgoztam ki a robusztus eljárásokkal kiértékelt kalibrációkkal előrebecsült koncentrációk konfidencia intervallummal való jellemzésére.
  7. Stabil és pontos vezérlő algoritmust fejlesztettem a Karl Fischer-módszerrel történő vízmeghatározás automatikus irányítására, a kezelő programelkészítése során figyelembe vettem az ISO 9004 minőségbiztosítási előírásokat.
  8. Tanulmányoztam a nem paraméteres párkorrelációs módszert, mely változók megkülönböztetésére alkalmas. Egy könnyen programozható algoritmust vezettem le, ezzel párhuzamosan elvégeztem az eredményeken alapuló döntésekhez szükséges tesztstatisztikák vizsgálatát és kifejlesztését. A párkorrelációs módszer általánosítását úgy oldottam meg, hogy a változók összes lehetséges párosítása alapján a győzelmek száma, a (győzelmek – vereségek) száma és megbízhatósági szintekkel számolt győzelmek száma alapján választottam ki a változókat. Egy élelmiszeripari példán bemutattam az általánosított PCM alkalmazhatóságát.
  9. Az irodalomban eddig még meg nem jelent optimalizálást hajtottam végre szójabab mikrohullámú kezelése során. A műveleti paramétereket – nedvességtartalom, kezelési idő és vákuum – optimális beállítását határoztam meg úgy, hogy a szójabab tripszininhibitor aktivitása minimálisra csökkenjen. A feladatot másodfokú, ill. elsőfokú kísérlettervekkel, majd a gradiens kísérletterv végrehajtásával oldottam meg.
  10. Munkám során az összes felvetődő numerikus feladathoz saját fejlesztésű, Turbo Pascalban, C-ben és VBA MS ExcelV7.0 makrónyelven írt programokat használtam:
Vissza a lap tetejére