Ph.D.-tézisek a Kertészeti Egyetemen
Doktori összefoglalók

 
 

Kecskés Attila:
A húsipar versenyképessége az Európai Unió piacán
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, 1995.

A táplálkozásnak az ember egészségére és teljesítőképességére gyakorolt befolyása tudományosan bizonyított, és a gyakorlat által is megerősített tény. Az evés és ivás már nem csupán létfenntartást jelent, hanem az élet egyik nagyon fontos minőségi összetevőjévé vált. Mindezt az élelmiszereket előállítóknak és forgalmazóknak világosan látniuk kell.

A vállalatoknak kereskedelmi lehetőségeik reális megítéléséhez nem csak szűkebb, hanem tágabb környezetüket is meg kell ismerniük. A világ különböző társadalmi rendszerű és gazdasági fejlettségű országaiban eltérő, de sok tekintetben általánosítható tendenciákkal találkozhatunk a fogyasztás terén. A nemzetközi fogyasztási tendenciákból azokat érdemes szemügyre venni, amelyek a magyar húsexport szempontjából jelentőséggel bírnak.

A különböző reklámhordozók közvetítésével a nyugat-európai országok fogyasztói társadalmában egy határozott kép alakult ki az egészséges táplálkozásról. Ésszerű egyensúly kialakítására törekednek az állati és növényi eredetű élelmiszerek fogyasztása között. Ennek következtében alapvető változások mennek végbe a közeljövőben a hús és húskészítmények piacán.

Dolgozatom szakirodalmi áttekintést tartalmazó részében kimutattam, hogy ezekben a változásokban

  1. termelési,
  2. fogyasztási,
  3. szociodemográfiai
tényezők játszanak szerepet. Ezek a következők:

1.

2. 3. Ennek a résznek összefoglalójaként megállapítottam, hogy a felsorolt, a húsexportunkat befolyásoló hatások alapján Nyugat-Európában inkább szűkülő, mint enyhén bővülő kereskedelmi lehetőségekre kell felkészülniük.

Ugyancsak nem erősítették húsiparunk exportpiaci pozícióit az utóbbi időkben bekövetkezett belső és külső gazdasági, gazdaságpolitikai változások. A lezajlott változásokra vonatkozó kutatásaim eredményei és az ezekből levonható következtetéseim, javaslataim a következők:

1. Exportunk növekedését korlátozó belső gazdasági tényezők:
 

Ezek a tényezők a húsfogyasztásban is tükröződtek. Az 1987. Évi 81.3 kg/fő maximumhoz képest, az 1992-es évi összes húsfogyasztás 7.6 kg-mal volt kevesebb, ami közel az 1980-ban elért volumennek felel meg.
Fajösszetételét tekintve a sertés- és baromfihús-fogyasztás dominanciája megmaradt, szerkezetében pedig a tőkehústól a húskészítmények felé tolódott el.

2. Exportunk növekedését korlátozó külső gazdaságpolitikai tényezők:
 

Véleményem szerint a felsorolt korlátozó tényezők exportunkra gyakorolt negatív hatását tompítani szükséges, amelyben a kormánynak is aktív szerepet kell vállalnia például az exporttámogatás szintjének emelése, az ország-image kialakítása és piaci bevezetése, a szakágazati kollektív marketingrendszer kiépítése és finanszírozása, további piaci információk gyűjtése és feldolgozása tekintetében. A felsorolt kritériumok eredményeként a keleti blokk országainak jellegtelen egyöntetűségéből, e térségből származó tömegárukból Magyarország és termékei kiemelkednek. Ez a régió országaiból származó árukkal szemben versenyelőnyt jelent, az ebből származó bevétel extraprofitot eredményez.

A magyar húsipar kereskedelmi lehetőségei szűkítő, korlátozó bel és külpiaci változások hatásainak tompítása érdekében egyre nagyobb hangsúlyt kap a marketing-mix elemeinek tudatos alkalmazása. Erre összpontosítottam további kutatásaimat és a következőket állapítottam meg:
 

  1. Termék-mix

  2. A húsiparra jellemző a nagyarányú standard árukínálat. Ezért rendkívül fontos a termék- és csomagolásfejlesztés, a piaci igényeknek megfelelő termékszerkezet és fogyasztói kiszerelés kialakítása. Sajnos az új termékek kifejlesztésére évről évre kevesebb figyelmet fordítanak a vállalatok, pedig húsexportunk visszaesése a feldolgozott termékek körét kevésbé érintették, továbbra is igény mutatkozik a már bevezetett márkás, a rendszeresen ellenőrzött minőségi termékek — Pick, Herz szalámik, gépsonka — iránt. Ezek, a húspiacainkon hagyományosan forgalomban lévő, jól csengő image-dzsel rendelkező, magas árfekvésű, kiváló minőségű kurrens termékek a közeljövőben is vonzóak lesznek az EU fogyasztói számára.
  3. Ár-mix

  4. Az EU által működtetett piaci kereskedelmet szabályozó mechanizmus a szubvenciók/preferenciák mértékének versenyeztetését kényszerítik ki, amit a vállalatok saját erejükből állni nem tudnak. Ehhez az állam aktív támogatására van szükség. Külkereskedelmi értékesítésünk lehetőségeit korlátozza továbbá az is, hogy a volt KGST államok között éles árverseny alakult ki az EU piacán történő értékesítésért. Sikeresen vehetik fel a versenyt húsipari vállalataink olyan termék- és árpolitikával, amely, a jelenleginél rugalmasabban alkalmazkodik a speciális fogyasztói elvárásokhoz ( natúr, vagy biotermékek, só- és kalóriacsökkentett készítmények ). Ezekért a termékekért a fogyasztók hajlandók többet fizetni.
  5. Disztribúciós-mix

  6. Megszűnt a Terimpex kizárólagos exportja a húsipari termékek külkereskedelmére vonatkozóan. 1989 óta alanyi jogon folytatható külkereskedelmi tevékenység lehetőségével élve, megnőtt a húsipari termékek kereskedelmével foglalkozó irodák száma. A csatornák számának ugrásszerű bővülését azonban a húskereskedelem bizalmi jellege korlátozza. A fejlett országokban a kereskedelem centralizációja, láncokká szerveződése, a potenciális partnerek számának csökkenéséhez vezet, ami szintén lehetőségeink korlátozója.
  7. Promóciós-mix

  8. A húsvertikum jövedelemmegoszlása nem biztosít elég nyereséget a vállalatoknak ahhoz, hogy vásárlásösztönzésre nagyobb összegeket fordíthassanak. Vannak kivételek — Pick Rt., Bácshús Rt., Zalahús Rt. A belföldi, de még inkább a külföldi borsos hirdetési árak célirányos reklámköltség felhasználásra kényszeríti a vállalatokat, behatárolják a felhasználható reklámeszközök körét. Így a skandináv országokban mindenekelőtt napilapokon, szórólapokon, a mediterrán országokban a TV-n keresztül érhető el a legnagyobb nyilvánosság. A kontinens középső sávjában a nyomtatott és az elektronikus sajtón közel megegyező arányban célszerű reklámozni. A piacbefolyásolás további lehetőségével élve külföldi kiállításokon, rendezvényeken, vásárokon az exportvállalatok anyagi teherbírásuk függvényében egyéni vagy társas kiállítóként vesznek részt.
Dolgozatom kísérleti részében bemutattam élelmiszeriparunk és ezen belül a hazai húsipar nemzetgazdaságában elfoglalt helyét, feladatát, a vele szemben támasztott kormányzati elvárást. Kiértékeltem a húsiparunk kereskedelmét gátló belső és külső gazdasági, gazdaságpolitikai tényezőket. Ezek negatív hatásainak kivédése, illetve tompítása érdekében szükség van vállalati/szakágazati stratégiára. Ennek tudatában a marketing-mix segítségével elemeztem a szakágazat pozícióit. A megtett javaslatok, észrevételek alapján szakágazati szinten három alapstratégia körvonalait vázolom fel. Amelyeket keverten, egymást kiegészítve kell alkalmazni. Ezek a következők:
 
  1. Átfogó költségvezető szerep

  2. A szakágazat jövedelmezőségét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a bevétel, ami a vágóállatok feldolgozása során előállított új termékek értékesítéséből fakad. Ennek nagyságát a termelés önköltsége és a kereskedelmi, illetve fogyasztói árak közötti árrés határozza meg. Ennek növelése azonban a kiskereskedelmi forgalom csökkenésében jelentkezik. A másik tényező a termelési önköltség csökkenése, ami a vágóállat beszerzés folyamatos biztosításával, illetve a meglévő kapacitások racionálisabb kihasználásával érhető el. Ha a vállalat/szakágazat tudatosan felvállalja az integrátor szerepét és sikerül alacsony költségszintet elérni, akkor ezáltal átlag feletti megtérülést érhet le, ami versenypozícióját javítja.
  3. Megkülönböztetés

  4. Kiemelkedő jelentőséget kell tulajdonítani az ország és az exporttermékeinek megkülönböztetésére. Ennek meg kell nyilvánulnia az image építésében, a termékek gyártástechnológiájának színvonalában, a csomagolt termékek küllemében és arculatában, az értékesítésben és a költségek figyelmen kívül hagyását, de a versenyképességet, a forgalmat a fogyasztók a kiváló termékek iránti hűsége biztosítja. A márkás termékek gyártása és forgalmazása nyújtotta extraprofit a vállalat/szakágazati piaci pozícióját erősíti.
  5. Összpontosítás

  6. A harmadik stratégiával egy meghatározott vásárlói rétegre, egy termékválaszték meghatározott szegmensére vagy egy piac földrajzilag meghatározott részére kell összpontosítani. Azt kell megcélozni, illetve kihasználni a húsipari vállalatoknak, hogy eredményesebben, hatékonyabban ki tudják elégíteni a célba vett szűkebb fogyasztói igényeket. Ez megkülönböztető piaci helyzetet teremt termékeik számára, továbbá a termelés szakosodása, a speciális termékek előállítása költségcsökkenést eredményez. Itt természetesen olyan termékek jöhetnek szóba, amelyek magas hozzáadott értéküknél fogva lehetővé teszik a nagyobb távolságra történő szállítás költségeinek fedezését.
Az egyes húsipari vállalatok stratégiájának eldöntésekor mérlegelni kell a jelenlegi és a várható költségszerkezetet, a termékek kínálati skáláját és azok minőségét, továbbá az értékesítési versenyben elfoglalt pozíciót. Ezek meghatározzák azoknak a felhasználható stratégiáknak a körét, amelyek számukra sikeresen járható. Ennek kialakítását követően a program kidolgozására, megvalósítására és ellenőrzésére kerülhet sor.
 
 
 
Vissza a lap tetejére Élelmiszer-kémia és élelmiszer-ipari technológia