Szabó Erzsébet:
A grafikai jelek alkalmazása és jelentősége a csomagolt élelmiszerek jelölésében
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, 1995
 

Az értekezésben a grafikai jelek alkalmazásának és jelentőségének szerepét kívánjuk bemutatni a csomagolt élelmiszerek jelölésében, elsősorban a hazai jelölési gyakorlat és szabályozás továbbfejlesztése érdekében. Ehhez kapcsolódóan célul tűztük ki:

• A grafikai jelalkalmazás elméleti - szemléleti vonatkozásainak teljes körű feltárását egy olyan rendezett ismerethalmaz képzése céljából, amely alkalmas az érdeklődő szakemberek önálló és eredményes munkájához kellő eligazodást, fogódzót nyújtani.
• A hazai és a külföldi gyakorlat mind szélesebb körű elemzését a tapasztalatok megismerése, átadása céljából.
• A fogyasztóvédelmi szempontok összevetését a jelalkalmazás jogi szabályozásával és annak érvényre juttatásával a fogyasztók megtévesztés, félrevezetés elleni védelmének tökéletesítése érdekében.

• A jelelméleti és kommunikációelméleti alapok feltárását és az élelmiszerek jelölésére való adaptációját követően meghatároztuk a grafikai jel fogalmát és összefoglaltuk használatának előnyeit.
• A grafikai jelek élelmiszerjelölésen belüli szerepének meghatározásához a vonatkozó irodalom összehasonlító elemzéséből kiindulva fogyasztói nézőpontból felvázoltuk az élelmiszerjelölés funkció rendszerét.
• Vizsgáltuk a grafikai jelek szerepét a marketing kommunikációban, ezen belül részletesen foglalkoztunk a védjegyekkel és a vállalati arculat formai jelrendszerével.
• Az élelmiszerjelölés szempontjából összefoglaltuk a verseny- és fogyasztóvédelmi szabályozás történelmi fejlődését, harmonizációjának helyzetét és alkalmazási kérdéseit. Ugyancsak változásában tárgyaltuk a hazai élelmiszerszabályozás témánkat érintő metszeteit.
• Nemzetközi kitekintés keretében vizsgáltuk továbbá az élelmiszerszabályozás grafikai jelekkel kapcsolatba hozható vonatkozásait, valamint számba vettük az élelmiszerszabályozás keretében több országra kiterjedően elfogadott grafikai jeleket.
• A grafikai jelek elemzésének előkészítéseként modelleztük az élelmiszerjelölés információinak feldolgozását továbbá információtartalmuk, betöltött funkciójuk alapján rendszereztük a grafikai jeleket.
• Irodalmi források alapján foglalkoztunk a grafikai jelek kialakításának kérdéseivel, a követelmények gyakorlati megvalósítását a zajmentes kommunikáció feltételei keretében végzett vizsgálathoz kapcsolva, eseti példákat keresve és bemutatva tárgyaltuk.
• Hazai és külföldi példákat gyűjtöttünk az egyes grafikai jeltípusok alkalmazására, vizsgáltuk a zajmentes kommunikáció feltételeit, foglalkoztunk a fogyasztóvédelmi szempontok érvényesülésével. Felmértük az egyes jeltípusok jövőbeli szerepét, rámutattunk a változtatást igénylő tényezőkre.
• Következtetéseinket és javaslatainkat három témakör köré csoportosítva foglaltuk össze:
— a hazai gyakorlat és továbbfejlesztése
— a grafikai jelalkalmazás helyzete és távlatai
— a versenyképesség és a grafikai jelek kapcsolata.

1. Elsőként foglalkoztunk az élelmiszerek jelölésében használt grafikai jelek átfogó elemzésével

 
2. A grafikai jelek átfogó elemzéséhez választott jelelméleti és kommunikációelméleti megközelítés újszerű és egyben lényeget megragadó látásmódot képvisel.

 
3. A fogyasztói értékesítés folyamatára vonatkoztatva felállítottuk az élelmiszerjelölés funkciórendszerét és ebből kiindulva levezettük a grafikai jelek csoportosítását.

A grafikai jelek elsődleges funkciójuk alapján hat jeltípusba sorolhatók: minőségjelző jelek, cselekvést szabályozó jelek, tanúsító jelek, fogyasztót motiváló, késztető jelek, környezetvédelmet támogató jelek, kereskedelmi forgalmazást segítő jelek.
 
4. Az elvégzett elméleti-szemléleti feltáró munka és a gyakorlati elemzések olyan ismereteket közvetítenek, amelyek alkalmasak a vállalati csomagolás jelölésfejlesztő tevékenység támogatására.

Felmértük továbbá a nemzeti szintű grafikai jelegységesítés lehetőségeit is és javaslatot tettünk annak megvalósítására. Legsürgetőbb feladatnak a szabadon választható jelölésekkel ( képi és írásos egyaránt ) szemben támasztott követelmények körülhatároltabb megfogalmazását és hatékonyabb érvényre juttatását tartjuk. Ehhez kapcsolódóan szükség van az élelmiszerjelölés szabályozásának pontosítására, az érdekelt felek együttműködésének fokozására és a hatósági élelmiszerellenőrző hálózat címkeengedélyezési feladatra való felkészítésére.
 
5. Összefoglaltuk a grafikai jelek előtérbe kerülését előidéző tényezőket, képet alkottunk a grafikai jelek jövőbeli szerepéről és fejlődési irányairól.

Az egyértelmű jelentés-hozzárendeléssel képzett jeleknél a változás tendenciája nagyon lassan, de az egységesítés irányába halad. A grafikai jelek megfogalmazását mindenféleképpen meg kell előznie az adott egységesítési szinten a jel által képviselt tartalom értelmezésében és gyakorlati alkalmazásában létrejövő megállapodásnak. A megállapodás a cselekvést szabályozó jeleknél értelemszerűen könnyebb, mint a minőségjelző jeleknél, ezért az egységesítés megkezdésére a tárolással és kezeléssel foglalkozó jelek a legmegfelelőbbek.
A megbízható választáshoz támpontot adó tanúsító jelek további virágzása várható, ezzel összefüggésben védjegyjogi szabályozásukról szükséges gondoskodni.
Mivel a grafikai jelek megtévesztésre való alkalmassága szubjektíven értelmezhető fogalom, a Nemzetközi Reklám Kódex és a claimekre vonatkozó előírások rendszeres felülvizsgálata elengedhetetlen.
 
6. Következtetéseket vontunk le a grafikai jelek helyes illesztéséről a kommunikációs rendszer egészébe.

A grafikai jelek részei egy bonyolult kommunikációs rendszernek, szükséges, de nem elégséges feltételek annak megfelelő működéséhez. Mivel a jövőben mind a fogyasztási mintákban, mind a termékvilágban további differenciálódás várható, a jelek szerepe felértékelődik.
Ezzel párhuzamosan fejleszteni kell azokat a technikákat, amelyek a kialakított grafikai jelek megfelelő működését eredményezik. (Ide tartozik - többek között - a fogyasztók képzése pl. környezetvédelmi, egészségnevelési kérdésekben.)
 
7. A fő összefüggések megragadásának mélységéig foglalkoztunk a grafikai jelek és a versenyképesség kapcsolatával. A versenyképességgel legszorosabb kapcsolatban a védjegyek, márkajelek, az arculatformáló elemek és a tanúsító jelek állnak A többi grafikai jelnél a versenyképességre gyakorolt hatás attól függően változik, hogy adott terméknél az illető jel ill. az azt megtestesítő termék mennyire képes kielégíteni a fogyasztó ízléssel, divattal, értékrenddel stb. kapcsolatos igényeit. A jelekkel történő kommunikáció előtérbe kerülésével párhuzamosan nélkülözhetetlenné válik a témakört támogató célorientált vizsgálatok (piackutatás, Semio-pack Test stb.) bevezetése.

A választott téma szépségét és egyben nehézségeit is jelzi, hogy mind a csomagolás - jelölés vállalati kialakítása, mind pedig annak hatósági kontrollja, felügyelete különböző szakemberek, szakterületek összehangolt együttműködését igényli. Ezért az értekezés talán legnagyobb, gyakorlatban hasznosítható eredménye az lehet, hogy feltáró és összegző jellegénél fogva minden érdekelt (formatervező, minőségellenőrző, marketing szakember, hatósági munkát végzők) számára szemléletformáló alapismereteket képes nyújtani, s ezáltal megkönnyíti együttműködésüket, közös problémamegoldásukat.

Ennek érdekében eddig is szerepeltünk különböző fórumokon, és továbbra is szorgalmazni kell ezen ismeretek bevitelét a szakmai köztudatba.

A jelalkalmazási gyakorlat felmérésekor nagyon gyengének találtuk a szabadon választható jelölésekkel szemben támasztott követelmények érvényre juttatását. A verseny- és fogyasztóvédelem hatékonyabbá tétele érdekében ezen a területen az érdekeltek együttműködésével előrelépés szükséges, melyhez a dolgozatban foglaltak előzményként rendelkezésre állnak. Reményeink szerint a feltárt ismeretek alkalmasak arra, hogy támaszt nyújtsanak a hatósági élelmiszerellenőrző hálózat szakemberei címkeengedélyezési feladatra való felkészítéshez, továbbá a fogyasztóknak az élelmiszerjelölésről szóló tájékoztató, "nevelő" anyag összeállításában.

A dolgozatban foglaltak - többek között - kiindulópontul szolgálhatnak arra, hogy a társadalom számára elfogadott és követésre méltó értékek közvetítésében (környezetvédelem, egészségtudatos táplálkozás) a központi grafikai jelkialakítás megfelelő szerepet kapjon, valamint előmozdíthatják a vállalati grafikai jelalkalmazási gyakorlat felülvizsgálatát.

Az elvégzett témakör feltárás biztosítja a további elemzések megfelelő szemléletét és a jelenségek leírásához elengedhetetlen fogalomkészletet.

Úgy gondoljuk, az értekezéssel sikerült hozzájárulni élelmiszereink információtartalmának javulásához, versenyképessége növeléséhez, a fogyasztói szempontok jobb érvényesítéséhez. A grafikai jelek alkalmazása olyan időszerű kérdés, amelyet a fentiek és a dolgozatban foglaltak figyelembevételével a jövőben is művelni szükséges, mind termékeink versenyképessége, mind pedig a fogyasztóvédelem szempontjainak érvényesítése érdekében, összefoglalóan egy jobb életminőség megvalósításáért.