Kérdés: Hogy lehet átlátszó jégkockát készíteni? Az én fagyasztómban mindig buborékos lesz a jég. Próbálkoztam már szûrt és forralt vízzel is, de sose sikerült olyan jeget kapnom, mint amilyeneket a Scotch reklámjain látni.

P. S.


1. válasz: Az otthoni fagyasztókban készült jég kétségtelenül homályos a csapvízben oldott levegô miatt (amelynek körülbelül 0,003 tömegszázalék a koncentrációja). Amikor a víz hômérséklete fagypont alá süllyed a jégkockatartóban, a rekeszek szélein megindul a kristályképzôdés. Ezek a jékristáyok átlátszóak, nagyon kevés levegôt tartalmaznak, mert a levegô oldhatósága nagyon kicsi a jégben, és a víz még oldatban tartja a gázokat.

Amikor a levegô koncentrációja a folyadékban eléri a 0,0038 tömegszázalékot, és a hômérséklet –0,0024 oC alá esik, a folyadék nem tud több levegôt elnyelni, és új folyamat indul meg. A víz fagyása közben a levegô kiszorul az oldatból. Ezen a nyomáson és hômérsékleten a levegô még gáz halmazállapotú, ezért buborékokat képez a jégben.

A szép, átlátszó, gyári jégkockák úgy készülnek, hogy alacsony hômérsékletû fémujjak elôtt vagy fémtálcák föltött állandó vízáram halad át. A víz egy része megfagy, a többit elvezetik, mielôtt a levegô koncentrációja túlságosan megnövekedbe. Amikor a jég elég vastagra hízik, a fémujjakat vagy a tálcákat felmelegítik, és a kristálytiszta – reklámfilmekhez is alkalmas – jeget leveszik.

Jéggép hiányában a levélírónak homályos jégkockákkal kell beérnie.

A. S.


2. válasz: A víznek +4 oC körül a legnagyobb a sûrûsége. A fagyásponthoz közeledve a víz sûrûsége csökken.

A jégben akkor képzôdnek levegôbuborékok, amikor a víz túl gyorsan hûl, és ezért a víz egyik részének nem ugyanaz a hômérséklete, mint a másiknak. Rendszerint a víz felszínén képzôdik elôször jég, mert a melegebb és nagyobb sûrûségû víz lesüllyed a képzôdô jégréteg alá.

Ráadásul általában a fölsô réteg érintkezik a hideg környezettel. Hasonló folyamat játszódik le akkor is, amikor a tó befagy. A víz különbözô rétegének eltérô tágulási sebessége levegôbuborékokat kelt, amelyek nem tudnak kiszabadulni a felsô jégréteg miatt.

A buborékmentes jégkocka titka a nagyon lassú hûtés: ilyenkor nem alakul ki nagy hômérséklet-gradiens, ami különbözô tágulásokhoz vezet. Lassú hûtéskor a levegônek elég ideje marad arra, hogy átérjen a folyadékon és elpárologjon, mielôtt a jég csapdába ejtené.

H. Y. L.


3. válasz: Nem elég a vizet felforralni ahhoz, hogy átlátszó jeget kapjunk: sok múlik azon is, hogy milyen óvatosan kezeljük ezután a vizet, hiszen forralás után is oldódhatnak benne gázok.

Hûlés közben például fóliával tarthatjuk távol a levegôt. Próbálkozzon a zónafagyasztással: lassan hûtse a vizet fentrôl lefelé, lehetôleg fóliával letakart polisztirol edényben.

Bár a kifagyasztott gáz mennyiségét nem befolyásolja a fagyasztás módja, a zónafagyasztás kezdetekor szép, átlátszó jég képzôdik. A fagyás elôrehaladtával homályos jég keletkezik, ilyenkor abbahagyhatja a jégkockakészítést.

J. R.


4. válasz: Attól tartok, hogy a levélíró bedôlt egy profi fotós trükkjének, aki kézzel faragott plexi "jégkockákat" rakott a Scotchba, mert ezek nem olvadnak meg a stúdiólámpák alatt. Ha alaposan megnézi, apró, üvegbôl készített "buborékokat" is felfedezhet más italok felszínén – ezek sem tûnnek el a legalkalmatlanabb pillanatban.

M. H.


Vissza a kérdésekhez


The Last Word Archive
Copyright New Scientist, RBI Limited 1998
For more science news and views, check out New Scientist Planet Science