Sherlock Holmes kalandjai a kémiával
A sárga kristályok

Sherlock Holmes most szerves és szervetlen kémiai vizsgálatokkal nyomozza ki a tettest. A lap aljára érve az Olvasó is felderítheti a bûntényt, de Sherlock Holmes megfejtése sem marad titokban.

A fordítás Thomas G. Waddell és Thomas R. Rybolt írása alapján készült (Journal of Chemical Education, 1989., 66. k., 12. sz., 981982. o.),  a JCE engedélyével. A Journal of Chemical Education lapjait a http://jchemed.chem.wisc.edu/ címen érheti el.


Robbanás a sarokban

... Ez a legfontosabb különbség a segéd és a mester között, Watson.

Mély álomból rezzentem fel. Pipám a padlóra esett, s az égõ hamu szétszóródott a lábam körül. Az ablakot februári havas esõ verte, a szél végigsüvöltött a Baker Streeten. Holmes a kandalló tüzébe bámult, fejét szokás szerint fanyar pipafüst lengte körül.

Ismeri a módszeremet, Watson. Gondoljon csak a kémiai kutatásaimra, amelyek nem kevés idõt emésztettek fel az évek során. Egyetlen felfedezésemet sem publikáltam. Maga szerint fölösleges dolgokra fecséreltem az idõmet?

Ugyan, Holmes... mormoltam. Kötõi kérdés volt. Holmes nagyon jól tudta, hogy kémiából majdnem megbuktam az egyetemen.

Pedig csak néhány rendkívüli esetben támaszkodtam a kémiára folytatta. Jócskán megelõzöm a koromat, barátom, jócskán. Közölnünk kellene néhány eredményt, és mindketten híresek lennénk. Most is a kémia miatt fordulnak hozzám. Ha nem végeztem volna el azt a sok kísérletet a kátrányszármazékokkal, LeStrade hiába kérne ma tõlem tanácsot. De nem fog csalódni. Sokkal, de sokkal többet tudjon annál mindig, Watson, mint amire éppen szüksége lehet. Ez a legfontosabb különbség.

Mirõl beszél, Holmes? Beindult a játszma? még mindig kába voltam az álomtól. Annyira sem értettem az eszmefuttatását, mint  máskor.

LeStrade üzent nekem. Néhány percen belül itt lesz. Gyilkossság történt a Kennington Roadon. Az egyik leggonoszabb, legördögibb mérgezéssel állunk szemben. Holmes lázban égõ szemmel nézett rám. A játszma valóban beindult. Holmes olyan magas fordulatszámra kapcsolt, amely igencsak ritka a londoni lakosság körében.

Amint lehajoltam, hogy felvegyem a pipámat és eloltsam a parazsat, szobánk ajtaja kicsapódott, és LeStrade állt elõttünk pökhendien, bejelentés nélkül.

Megtalálta magát a küldöncöm, Holmes? Igen? Nem számít hadarta anélkül, hogy akár egy pillantást vetett volna rám. Roppant egyszerû eset, de van egy-két homályos pontja.

Hallgatom, LeStrade mondta Holmes, s a kandalló elõtti székekhez vezetett bennünket. Örökösen gomolygó pipafüstje mögül titokban rám hunyorított.

Egy idõs ember az áldozat. Azt mondják, hónapok óta gyengélkedett, és a bõre valami rettenetes sárga színt öltött. Tegnap azt is kiderült, hogy szörnyen kiszáradt a szervezete. A férfinak három fia van. Mondanom sem kell, hogy õket gyanúsítjuk elsõsorban.

Milyen viszonyban volt az apa a fiúkkal? kérdezte Holmes.

A család minden jel szerint összetartott. A fiúk hetente többször is meglátogatták az apjukat, teát vittek fel a szobájába, azután whistet játszottak vagy családi ügyekrõl beszélgettek. Ez alkalommal azonban, talán az apa betegsége miatt, a három fiú visszavonult a nappaliba és ott üldögélt. Egy óra múlva, amikor újra bementek a szobájába, már nem élt. Elhoztam a csészéjét, a teáskancsót, a cukortartót és a teafüves dobozt.

A remek detektívet furcsa mód nem zavarta, hogy magával vitt néhány tárgyat a tett színhelyérõl.

Mondjon valamit a fiúkról, LeStrade. Mit tud róluk? Holmes újra megtölötte a pipáját a perzsa bõrpapucsban tárolt dohányból.

A legidõsebb fiúnál volt egy "sztrichnin" feliratú csomag, amely fehér port tartalmazott. A középsõ fiúnál "korrozív szublimát" feliratú csomagot találtunk, ebben is fehér por volt.

Nahát, higany(II)-klorid? kiáltottam fel örömömben, hogy emlékeztem valami apróságra a tanulmányaimból.

Igen felelte Holmes meggyugtatólag, de egyben türelmetlenül. És a legfiatalabb fiú? kérdezte gyorsan.

Tiszta, Holmes. Minden tekintetben kifogástalan úriember. Majdnem. A jobb tenyerén húzódik egy mély sebhely. A bal keze ujjhegyei sötétsárgára színezõdtek. Bosszantóan rosszul hall, alig tudtuk kikérdezni.

Az áldozaton voltak sebek vagy sebhelyek? tért vissza az apához Holmes.

LeStrade felélénkült.

Igen. Egy vágás a lábán. Azt mondta az inasa, hogy egy patkányhoz vágta a fejszét a pincében, és akkor sebesítette meg magát. Nemigen lehet köze a dologhoz.

Mi a fiúk foglalkozása? kérdeztem.

Ezt is tudjuk, Doktor fordult felém elõször LeStrade. Az egyik a katonaságnál szolgál, a másik Londonban lakik abban a házban, amelyet az apja vett neki, amikor elvégezte az orvosi egyetemet, a harmadik elég nagy területen gazdálkodik. Úgy tudom, a föld az apjáé volt, legalábbis mostanáig.

Holmes a végzetes teáskancsót bámulta.

A legidõsebb fiú a gazda, és nála volt a sztrichnin. A középsõ az orvos, nála találták meg a mérgezõ higany-kloridot. A legkisebb van a katonaságnál.

Ezt el se mondtam! horkantott LeStarde. Hogy találta ki, Holmes?

Gyerekjáték, LeStrade. De most lássunk munkához!

Egyszerre álltunk föl, és Holmes után eredtünk a "laboratóriumba". A poros zug dugig volt régi oldatokkal, lombikokkal, színes üvegekkel. Holmes a teáskancsóból egy kevés teát töltött egy kémcsõbe, majd azért a palackért nyúlt, amelynek vastag üvegébe a "HCl" jelet maratták. Néhány csepp savat, majd néhány csepp ón(II)-klorid-oldatot adott a teához. Ezután a szemünk elé tartotta a kémcsövet.

Watson! Lát benne fehér, tejszerû csapadékot?

Nem, Holmes. Ez mit jelent?

Valakinek megkíméli az életét.

Nekem az a véleményem jelentette ki LeStrade ,  hogy sztrichnint kevertek a cukorba. Az inas szerint az áldozat sok cukorral itta a teát.

Meglátjuk válaszolta Holmes, s egy fõzõpohárba szórt egy kanál cukrot, majd egy kis vizet öntött rá. A cukor gyorsan feloldódott. A tiszta, átlátszó oldathoz Holmes ismét HCl-t és ón(II)-kloridot öntött. Semmi sem változott.

Úgy éreztem, Holmes eddig elég keveset tudott meg, de a szeme a felfedezés izgalmától csillogott.

Most a teafüvet kérem. Adja ide a dobozt, LeStrade.

Holmes teafüvet szórt egy fehér papírra, és alaposan megtörölgetett egy nagyítót. Egy-két percig a papír fölé hajolt. Rövid kiáltás hagyta el az ajkát, majd egy keskeny csipeszt húzott elõ az asztalfiókból. Gyorsan munkához látott a szerszámmal: szaporán felszedegetett és összegyûjtött valamit, amit csak õ látott. Tíz perc múlva visszavezetett bennünket a kandallóhoz, és egy fiolában megmutatta a teából kicsipegetett anyagot.

A tûz fényeben a fiola tartalma úgy ragyogott, mintha magától világítana. A fényt sárga kristályprizmák szórták szét. Arra gondoltam, hogy ilyen gyönyörû, tökéletes anyag nem lehet méreg. Pedig az volt.

Holmes egy szót se szólt. Hosszú szünet után visszasietett a sarokba, valamit motyogott magában. Mi is utánamentünk. Fölrémlett bennem, hogy Holmes késõbb még vizsgáztatni fog vegytanból.

Lélegzet-visszafojtva figyeltük a kísérletet. A sárga kritályokat vízben oldotta fel, és az oldatból egy darabka kék lakmuszpapírra cseppentett. A lakmusz színe vörösre változott. Holmes most néhány csepp ammónium-szulfid-oldatot adott a vizes méreghez. Felmelegítés után a sárga folyadék vérvörösre színezõdött. Tudtam, hogy Holmes már nyomon van.

Három üveget rakott maga elé az asztalra, fenolt, salétromsavat és kénsavat.

Watson, legyen szíves, fáradjon vissza a kandallóhoz. A következõ lépés egy kissé veszélyes. LeStrade, maga maradhat.

LeStrade azonban lassan elhátrált Holmestól és végül õ is a kandallónál kötött ki. Izgatottan fészkelõdtünk a székünkön, s a lombikok csörömpélését hallgatva egyik cigarettáról a másikra gyújtottunk. Hirtelen hangos robbanás rázta meg a szobát.

Holmes! kiáltottam, és a sarokba futottam. Holmes vészjósló mosollyal emelkedett ki a füstfelhõbõl. Egyenesen LeStrade-hoz ment, hogy néhány szót suttogjon a fülébe. A detektív felkapta a kabátját és kirohant a téli éjszakába.

Jöjjön, barátom! Holmes gyengéden megfogta a karomat, és mindketten letelepedtünk a tûz mellé. Gyújtson pipára, Watson, most mesélek magának.
 

Most már Ön is kiderítheti a tettest

Mit gondol,

mit állapított meg Holmes a kísérletekbõl?
mi volt a méreg?
melyik fiú volt a gyilkos?

A következõ lapon Holmes minden kérdésre válaszol.


Vissza http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/