Peller Magdolna
Verdes Krisztina
Patrona Hungariae Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium
Budapest

A szerelem és szeretet kémiája
A Sárospataki Diákvegyész Napokon elhangzott előadás



 

 "Elmémbe, mint fémbe a savak,
Ösztöneimmel belemartalak..."
     József Attila

 

A szerelem – ez a különleges és felvillanyozó élmény – fontos része mindennapi életünknek. „A szerelem kémiája” viszont nem egy mindennapi téma a Diákvegyész Napok kémiai előadásai között, hiszen aki a szerelem szót hallja, bizonyára nem a kémia jut eszébe. A szerelem és szeretet biológiai-kémiai alapjairól sokáig alig tudtunk valamit, amelynek legfőbb oka, hogy a tudósok komolytalannak tartották a témát. Előadásunkban be szeretnénk mutatni a „szerelem- és szeretetkutatás” fontos és érdekes kémiai felismeréseit.

A régiek ismeretei

Az újabb kutatások szerint a szerelem, mintegy négymillió évvel ezelőtt az emberré válással alakult ki először és alapjául szolgált a monogám család létrejöttének is. Az emberiség története folyamán a szerelem, a szerelmi állapot többféle értelmezést kapott. A szerelmem létét minden emberi kultúrában – még a legprimitívebben is – megtalálták, és érdekes módon mindig elkülöníthető a házasság két alapformája: a szerelmi és a megegyezéses alapon történő kapcsolaté.

Az arab orvostudomány a mértéken felüli szerelmi állapotot „szerelmi kórság”-nak nevezi, amit orvossal kell kezeltetni. Enciklopédiáiban, tankönyveiben a betegség meghatározása, kezelésének módja egyaránt szerepel. A szerelmi kórságot Rhazés orvos-filozófus a „Betegségek beosztásáról” című könyvében a melankólia és az apoplexia (gutaütés) fejezetei között ismerteti.

A szerelmi betegség kezelésének különböző módjait ajánlották: édesvízi fürdést, lovaglást és egyéb izzasztó sportolást stb., de jónak tartották az ibolyaolajjal való kenegetést, a borivást, a kertek és a mezők szemlélését, szép dallamok hallgatását, zsoltárok éneklését. Sikerrel kecsegtet szerelmi kórság esetén, ha a szerelmes gondolatait eltereljük a szeretett lényről, de a gyógyítás leghatékonyabb módjának a házasságot tartották.
A latin Nyugaton is komolyan vitatkoztak a szerelmi betegségről. Gyakran került szóba a szerelmi bájitalok, a szerelmi varázslás lehetősége. A minden bajra feltalált csodagyógyszerről Dulcamara a kuruzsló fennhangon hirdeti Donizetti Szerelmi bájital című operájában:

E csodagyógyszer tartalmaz egy lila színű nedvet,
mely gyógyítja a kolerát és megöli a tetvet,
de nem tartalmaz mérget, mert törvényesen védett.
A hatásáról két szemével meggyőződhetik,
Ha házassága vérszegény és öröme nincs semmi
csak kínálja meg férjurát ha anya akar lenni,
egy hetvenéves agglegény hogy teljesítse vágyát,
s éjjelente mindhiába nyekergette ágyát,
gyógyszeremtől tíz gyereknek nagypapája lett.

Valóban a bájitaltól csodákat reméltek az emberek, az igazság azonban nagyon egyszerű. A kuruzsló csodaszere sem volt más, mint olcsó, savanyú bor, de a bájital – egészen más okból kifolyólag – mégis hatott.

A Nők Lapja cikksorozata

Az újság az 1999/36-os számában Dr. Arató Mihály agykutató pszichiáter vitaindító cikket közölt, melynek címe „ A szerelem kémiája”, alcíme pedig „Mire képesek önző génjeink?”. Röviden ismertette bizonyos kutatások eredményeit, melyek szerint a szerelem kémiai alapja: a dopamin-, a PEA (fenil-etil-amin)- és az oxytocinkoktél, ami viszonylag gyorsan elveszíti mámorító hatását. Az amerikai kutatók szerint a szerelem általában másfél-két évig tart.

A cikk igen nagy érdeklődést (és egyben felháborodást) keltett, sokan leírták a témával kapcsolatos tapasztalatukat, véleményüket. Az olvasók közül néhányan csalódottságot, keserűséget éreztek, mások feltették a kérdést: „Pusztán csak gének és kémiai reakciók összessége az ember?” Volt, aki azt az alapigazságot idézte fel, hogy „amilyen az ember, olyan a szerelme”. Ugyanakkor neves írókat is megkérdeztek, például Gyurkovics Tibort (író, költő, valahai pszichológus és igazolt szerelmes), aki így fogalmazott:

„A szerelem hosszabb-rövidebb ideig tarthat, de hogy nem csupán testünk vegyszere, agyalapi impulzusa, kémiai idegrendszere, az biztos…Persze ki kétli, hogy a szerelemnek testi-szervezeti, fiziológiai alapja van?… Annyit azonban tudnunk kell, hogy keveset tudunk. Az embernek az a legcsodálatosabb tulajdonsága, hogy több önmagánál. Ezen alul nem érdemes. Ezzel együtt örüljünk agyvegyészeti fölfedezéseinknek is. Csak ne csináljunk mesterséges szenzációt abból, ami természetes szenzáció!”
 

A szerelemkoktél komponenseinek kémiája, biokémiája

A vitaindító cikk szerint tehát a szerelem kémiai alapja: a dopamin-, a PEA (fenil-etil-amin)- és az oxytocinkoktél. A szakirodalomban utánanéztünk ezeknek a kémiai anyagoknak, melyek a szerelmet „okozzák”.

1. Fenil-etil-amin (PEA)

A szerelmesek egymásra találását kísérő külső jelekért: pirulás, tenyérizzadás, szaporább szívdobogás, kellemes eufória (felfokozott kedélyállapot) elsősorban az agysejtekben termelődő fenil-etil-amin (PEA) a felelős. Ezt a vegyületet „szerelmi szubsztanciaként” is szokták emlegetni:

C6H –  CH2 – CH2 – NH2

A megtetszést követő emelkedett lelkiállapotot és boldogságérzetet, a szerelmet az agyban hirtelen nagy mennyiségben termelődő szerelmi szubsztancia, fenil-etil-amin okozza. Ez a vegyület az amfetaminok családjába tartozik, amelyek az eufóriát okozó legismertebb vegyületek. Legjellemzőbb élettani hatásuk a vérnyomásemelő hatás, ezért az amfetaminokat presszoaminoknak is nevezik.

2. Oxytocin (szerelemhormon)

Az oxytocin az egyik legjelentősebb méhműködést serkentő (uterotonikum) vegyület, ami a hipotalamusz - magvakban termelődik, a hipofízis (agyalapi mirigy) hátsó lebenyében raktározódik, és innen jut a vérkeringésbe. Kémiailag egy 9 aminosavból álló fehérje:

Vincent du Vigneaud (1901-1978), amerikai biokémikus 1955-ben kémiai Nobel-díjat kapott a két nagyon hasonló szerkezetű agyalapi hormon: a vazopresszin és az oxytocin elkülönítéséért és szintéziséért.
Az oxytocin a szülésnél beindítja a fájásokat; ezt kapják az anyák a szülést követően, ugyanis a méh összehúzódását, a vérzés csillapítását is elősegíti. Ugyanakkor serkentő hatást fejt ki az emlőmirigyekre, így a szoptatást is befolyásolja. Ugyanez a hormon fontos szerepet játszik az emlékezésben is. Túlzott mennyisége viszont már gátló hatást gyakorol a memóriára. Ebből az anyagból születnek a szerelmi álmok; kedvet ébreszt a testi közelséghez, gyengédséghez.

3. Endorfinok (boldogsághormonok)

Az endorfinok az opioid (ópiumhoz hasonló hatású) peptidek egyik fő csoportját alkotják. Az endorfinok tehát fehérjemolekulák, melyek jellegzetes anatómiai megoszlást mutatnak, és funkcionálisan különböznek. A legaktívabb endorfin a 31 aminosavat tartalmazó ß-endorfin. A hipofízisben képződik, hatástartama relatíve hosszabb, mint a többi endorfiné és hatását a felszabadulás helyétől távolabb fejti ki, ezért neurohormonnak vagyis idegrendszeri mechanizmusra ható hormonnak tekintik.

Az endorfinok boldogságérzetet okoznak, és a szülés során is a fájdalmak enyhítésére nagyobb mennyiségben szabadulnak fel. Az endorfinoknak a szerelem kábulatában, mámorában is fontos szerepük van. Az endorfint szokás a „ragaszkodás szubsztanciájának” is nevezni, mert a kapcsolat stabilitását, biztonságérzést és  nyugalmat eredményez megnövekedett mennyisége. Ezek az anyagok nemcsak a testi és lelki fájdalmak csillapítását szolgálják, hanem jutalmaznak is. A művészi katarzis perceit éppúgy megédesítik, mint a hosszútávfutó küzdelmes magányosságát.

4. Dopamin

A dopamin a központi idegrendszer egyik fontos ingerületátvivő anyaga, amely serkentő, energizáló hatású. A dopamin (3,4-dihidroxi-fenil-etil-amin) flexibilis (hajlítható) molekula, a katecholaminok legtipikusabb képviselője. Két legfontosabb anyagcsereterméke a noradrenalin és az adrenalin.
 

Érdekes összefüggése van a szerelem kémiájának a drogok fogyasztásával. A drogfogyasztók az örömet művi úton kívánják elérni. A kokain, az amfetamin   („speed” = gyorsító) és származékaik az agyi dopamin felszabadulását idézik elő. Az ópium, a morfin, a heroin és társaik pedig az agyi endorfin-rendszeren keresztül „boldogítanak”. A drogok olcsó(?)  boldogság érzetét keltik. Azonban egyre kisebb a hatás, egyre rövidebb ideig tart a bódulat, ezért egyre nagyobb dózis kell e káros pótszerekből.

A szeretet gyógyító ereje

A szeretetről sokat tudunk, főként azt: legfontosabb, hogy legyen… „A szeretet épít.” – E kedves apostoli megállapítást ma a kutatók betegségmegelőző „gyógyszerként” ajánlják.

Hogyan lehetséges ez? A magyarázatot annak az új tudománynak kísérleti eredményei adják, miszerint szervezetünk olyan sajátos anyagokat termel, melyek életünket építik vagy rombolják. Kísérletek bizonyították, hogy a negatív érzések, gondolatok olyan sajátos anyagokat termelnek, melyek rombolják életünket, testünket, lelkünket. Ennek az ellenkezője is igaz. Akik szeretetkapcsolatban vagy szeretetelfogadásban élnek, azok testnedveiben, vérében, nyirokedényeiben egy olyan sajátos hormonszerű anyag (IGA) termelődik, amely erősíti az immunrendszert, egészségvédő rendszerünket. McClelland professzor különös kísérletében megmérte betegeiben IGA szintjüket, amely már akkor is többszörösére emelkedett, ha csupán nézőként vettek részt olyan film vetítésén, ami a szeretetről, a másokért végzett önzetlen munkáról szólt. Ugyanakkor akik szíve keserűséggel teli, kinek tetteit a harag motiválja, annak az IGA szintje csaknem nulla, védekezési rendszere gyenge, betegséget betegségre halmoz. Beteg, mert hiányzik belőle  a szeretet gyógyító ereje.

A szeretet valóban épít, már csecsemőkorban beindítja a növekedési hormon termelődését, ami simogatásra, csókolgatásra, ölelgetésre szaporodik fel, erősítve az immunrendszert is. Aki szeret, tovább tud szellemileg, testileg fiatal maradni.

Mára már az is kiderült, hogy ha valaki kesereg, akkor tejsavszintje emelkedik. A tejsav fáradtságot okoz. A szeretet és a tiszta szerelem csökkent valamit bennünk, ami ártalmas szervezetünk számára.

„Elfáradnak a legkülönbek is, de akik az Úrban bíznak, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, de nem fáradnak el.” (Ézs. 40,31) – tanítja az Ószövetségi Szentírás.

Van viszont egy olyan anyag, amelynek szintje emelkedik, ha nem csak magunknak élünk. Ez az anyag, amely a másokon segítő, másoknak szolgálatot tévő emberek szervezetében termelődik az az endorfin, amelyről már szóltunk. Az újabb kutatások során kiderült, hogy akiben több az endorfin, annak szorongása elmúlik. Íme, a szeretet leküzdi a félelmet: bizonyítja a tudomány is.

Összefoglalás

Szeretet és szerelem témában mindenki érintett. Elméleti „kutatásunk” során megismerkedtünk néhány kémiai kapcsolatukkal. Megértettük, hogy a szerető és szerelmes ember „vegykonyhája” rendkívül érdekesen működik. A szerelem csodájából semmit sem von le az, ha tudjuk, hogy közben, mondjuk, több dopamin szabadul fel az agy örömközpontjában. Sokféle szerelem van. Vannak rövidke fellángolások és vannak hosszabb, szeretetbe átlényegülő szerelmek. Hogy közben hormonokat termelünk? Istenem, hát emberek vagyunk!

Utószó: Hát akkor meddig is tart a szerelem?

Egy óra hosszat szeretni – állati dolog.
Egy évig szeretni – emberi dolog.
Egy egész életen át szeretni – angyali dolog.
Egy életen át csak egyet szeretni – isteni dolog.
                                                        Lacordaire
 

Felhasznált irodalom:
Nők Lapja 1999/36., 1999/45., 1999/48. számai
A medicina krónikája, Officina Nova, Budapest, 1995.
Gyökössy: Életápolás, A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest, 1993.
Rózsahegyi-Wajand: Kémia itt, kémia ott …l, Nemzeti Tankönyvkiadó,Budapest, 1995.
Knoll: Gyógyszertan, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1987..
Fürst: Gyógyszertan, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1998.

Felkészítő tanár: Oláh Gábor Péter
 



KÖKÉL-válogatás