Kémiai formavilágok

A kémia építõelemei, a fotonok és atomok a Mindenség szülöttei. A foton szó eredetileg a látható sugárzás-, a fény energiaadagjának (kvantumjának) megnevezésére szolgált. Ma már a gamma- és ultraibolya-sugárzások, sot az infravörös sugárzások fotonjait is érthetjük rajta. Mindenki tudja, hogy a Világmindenségben zajló folyamatok termelik az imént felsorolt fotonáradatot. Elég csak a Napból zúduló sugárözönre gondolnunk. De a különbözõ kémiai minoségû atomok is a kozmikus folyamatokban keletkeznek. Az is közismert, hogy ezek az atomok központ szerepû magokból és körülöttük elhelyezkedõ elektronokból állnak. Ezeket az elektronokat a közöttük és a mag közötti szakadatlan elektromágneses kölcsönhatás tartja helyben. Az azonos vagy különbözo atomok molekulákká egyesülnek, ha elektronjaik fotoncserékkel összekapcsolódnak. A molekulák ugyanezen a módon még nagyobbakká növekedhetnek, s így megy ez egészen az élõvilágig, benne az emberrel. A mindenütt azonos fotoncsere változatos formavilágokat hoz létre.

Szobraim ezekbol a formavilágokból születnek.

Vízi Béla"

 

Az acisal

"Bízzál bennem, melletted állok!" Mintha csak ezt mondaná ez az Isten áldó jobb kezére hasonlító acetil-szalicilsav képlet:
 
 

szalicilsav 
acetil-szalicilsav

A hasonlóság nem véletlen! Ahogyan azt magyarul mondják, valóságos Isten áldása ez a gyógyszer rajtunk, betegeskedõ embereken. Fájdalmat csillapít, lázat csökkent, reumatikus rohamokat enyhít, olykor migrénes fejfájást szüntet. Már az õsidokben rágcsáltak az emberek fûzfakérget, ha betegek voltak! Késõbb fõzetet készítettek teának, fürdonek, borogatásnak. A fûzfa (Salix alba) kérgének hatóanyaga a szalicilsav, amit ezen a néven mint a gyümölcsök befõzésénél használt kristályos anyagot ismernek sokan. A szalicilsav gyomorégést okozó hatását ecetsavas acilezéssel szüntették meg.

Mai ismereteink szerint szervezetünkben a sejthártyákat alkotó foszfolipidekbol, rendellenes mûködések esetén, olyan molekulák keletkeznek arachidonsav, majd ebbõl prosztaglandin amelyek a testünket behálózó idegpályák szabad végzõdését ingerlik. Ezt az ingerlést érzékeljük fájdalomként. Az aszpirin a fájdalomokozó molekulák keletkezését gátolja meg. Ennek a folyamatnak a részletei után kutatva találtak rá az aszpirin egy olyan hatására is, ami a trombózis megelõzésében felbecsülhetetlen fontosságot ad neki. A trombózist a vérlemezkék összecsapódása és így vérrög képzõdése okozza. Az aszpirin a vérrög képzodését az áramló vérben is, de a sérült érfal belsõ oldalán is megakadályozza. Ez a megfigyelés adta az ötletet, hogy a szívinfarktuson átesetteknek aszpirin napi rendszeres szedését javasolják. Az eredmény azt mutatta, hogy az aszpirin több mint 40%-kal csökkenti a szívinfarktus veszélyét.



KÖKÉL-válogatás