Altató

Mirõl is van szó?
Az alvásról.

Miért alszunk?
Az agyunk így akarja.

Miért?
Az agynak a helyes mûködéshez alvásra van szüksége. Ha az embert nem hagyják aludni, egyre inkább elveszíti összpontosító képességét, és egyre jobban "kifordul magából". Mintegy öt nap után az agy nem mûködik már ésszerûen. Ha az ember újra alhat, visszaáll a rendes agymûködés. Ma még senki sem tudja, miért van szüksége az agynak alvásra, de néhány szakember úgy véli, hogy a neuronok ilyenkor "töltekeznek fel" a transzmitter molekulákkal, például az acetil-kolinnal és a szerotoninnal. Ezek a molekulák alapvetõ szerepet játszanak a helyes agymûködésben.

Mitõl alszunk?
A század elején egy párizsi tudós, Henri Pieron olyan kutyák agyi-gerincvelõi folyadékából gyûjtött mintát, amelyeket néhány napig nem hagytak aludni. Amikor ezt a folyadékot más kutyákba fecskendezték, a kutyák természetes álomba merültek. A tudósok elmélete szerint a szervezetben az ébrenlét során "alvásmolekula" gyülemlik fel, s ha a mennyisége elér egy adott szintet, az állatok elalszanak. Az alvás során a molekula elbomlik.

Ismerünk már ilyen molekulát?
Mindössze hat éve, 1994-ben vonták ki a cisz-9,10-oktadecenoamid nevû vegyületet olyan macskák agyi-gerincvelõi folyadékából, amelyeket nem hagytak aludni. Amikor a vegyületet újabb macskákba fecskendezték, az állatok természetes módon aludtak el (mint amikor nem kapnak gyógyszert). A laboratóriumi úton elõállított vegyület ugyanúgy elaltatta a macskákat, mint a természtes anyag.


 A cisz-9,10-oktadecenoamid

Miben különbözik ez a molekula az altatótól?
A kutatók több mint 10 kritérium alapján azonosítják az "alvásmolekulákat". Az ilyen a vegyületnek például természetes alvást kell kiváltania. Jelen kell lennie az agyban, egyre többnek kell termelõdnie az ébrenlét során és fel kell használódnia az alvás alatt.

Ilyen molekulák az emberben is képzõdnek?
A kutatók szerint az agyban több alvásközpont is van. Ezért többféle alvás létezik, így az ember alvását talán többféle molekula befolyásolja.

Találtak más molekulákat is?
Amikor az alvó nyulak vérébõl kivont Trp-Ala-Gly-Gly-Asp-Ala-Ser-Gly-Glu peptidet más nyulak agyába juttatták, alvásszerû viselkedést figyeltek meg.

A D2 prosztaglandin is teljesíti az "alvásmolekula" számos kritériumát. Az uridin nevû anyag a kísérletek szerint szintén elõsegíti az alvást.
 

Soundbite molecules
Education in Chemistry

Vissza http://www.kfki.hu/chemonet/