A magyar vegyipar és kémiatudomány


ÉVFORDULÓNAPTÁR, 1997.

PRÓDER ISTVÁN
(Magyar Vegyészeti Múzeum, Várpalota)

Magyar vonatkozású kémia- és vegyipartörténeti évfordulók

5 éve

1992. jan.1-jén a CAOLA Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat részvénytársasággá alakult. Az Rt. a budapesti ALFA, ELIDA és BIP gyáregységek, valamint a zalaegerszegi gyáregység bevonásával jött létre.

1992 januárjában a CHEMOLIMPEX Vegyianyag Külkereskedelmi Vállalat részvénytársasággá alakult.

1992. március 23-án kezdte meg mûködését a NITROCHEM Kft. vegyes vállalat. A társaság alapítói a Nitrokémia Ipartelepek (Füzfôgyártelep), az Inter Chemol GmbH (Frankfurt) és a London Chemical Co. voltak. A Kft. a Chemol Rt. 67. Irodájának jogutódja és feladata elsôsorban a Nitrokémia Ipartelepek külkereskedelmi forgalmának lebonyolítása.

1992. jún. 31-én a Budapesti Vegyimûvek részvénytársasággá alakult.

1992. júl. 10-én a Pannonplast Mûanyagipari Rt. és a dél-koreai Lucky Goldstar vállalatcsoporthoz tartozó Lucky Ltd. aláírta a Pannon-Lucky Mûanyagipari Rt. megalapítására vonatkozó szerzôdést. A cég a Pannonplast budapesti gyárából alakult, mûanyagpadlók, fóliák, különféle társított mûanyagtermékek elôállításával foglalkozik.

1992. júl. 15-én a Pannonplast Mûanyagipari Rt. és az osztrák C. A. Greiner und Söhne GmbH megalapította a Greiner-Pannonplast Csomagolóeszköz Kft.-t. A vegyesvállalat a Pannonplast szombathelyi gyárában mûködô kemény fólia és csomagolóanyag üzletágakból jött létre.

1992. júl. 19–24. között Budapesten rendezték meg a 10. "Katalízis Világkongresszus"-t. A bp.-i Kongresszusi Központban 42 országból mintegy 1000 kutató vett részt a rendezvényen.

1992. nov. 17-én Százhalombattán a MOL Dunai Finomítójában felavatták a HDS-MHC és Claus 4. üzemeket. A HDS (Hydro-desulfurisation) és MHC (Mild Hydro Cracking) üzemekben hidrogénezéssel kénmentesítik a katalitikus krakküzem alapanyagát. A kénmentesítés mellett hidrokrakkolás is lejátszódik. A melléktermékként keletkezô kén-hidrogén a Claus 4. üzem alapanyaga. A berendezéseket az olasz NIGI cég szállította, a Claus-egységet a COMPRIMO Amsterdamtól vásárolták. A létesítmények a motorhajtó anyagok kéntartalmának csökkentésével jelentôsen hozzájárulnak környezetünk védelméhez.

10 éve

{rfillskip=0pt 1987 májusában új mûanyag-alapanyaggyár (MDI, metilén-difenil-diizocianát) építését kezdték meg a Borsodi Vegyi Kombinátban. A beruházás költségét 3,9 milliárd Ft-ra tervezték.

1987. aug. 12–21. között az elméleti szerves kémia kutatói és tudósai elsô világkongresszusukat tartották Budapesten.

1987 októberében új biokémiai üzemet hoztak létre a somogy-megyei Marcaliban. A gazdasági társaságként mûködô üzem a folyékony mûtrágya felhasználási lehetôségét teremtette meg a Balaton Ny-i és DNy-i vízgyûjtô területén.

1987 októberében új injekcióüzem építését kezdték meg a Richter Gedeon Rt.-nél.

1987 okt. 30-án avatták fel a Paksi Atomerômûben a IV. reaktorblokkot.

1987 novemberében helyezték üzemben a CAOLA új szappangyártó és szulfonáló üzemét. Az új szappangyár költsége 600 millió Ft volt.

1987 decemberében készült el a DKV új, központi gázfeldolgozó üzeme. A létesítmény költsége 447 millió Ft, ebbôl 106 millió Ft világbanki hitel. Az évente 128 kt alapanyagot feldolgozó egységben cseppfolyós PB-gázt, különbözô benzinkomponenseket, fûtôgázt és további feldolgozással ként állítanak elô.

1987 decemberében a TIT és a Magyar Kémikusok Egyesülete Szent-Györgyi Albert emlékérmet alapított, amelyet azok a középiskolai diákok és egyetemi hallgatók kaphatnak meg, akik az adott évben valamilyen nemzetközi kémiai versenyen elsô, második vagy harmadik helyezést értek el.

1987. márc. 6-án hunyt el Földi Zoltán akadémikus, vegyészmérnök, gyógyszerkémikus. 1917-tôl kezdve 62 éven át dolgozott a Chinoin Gyógyszergyárban. Nevéhez számos olyan gyógyszerkészítmény kapcsolódik, amelyek megalapozták a gyár hírnevét. (Papaverin szintézise, szulfonamidok, inzulin elôállítása, penicillingyártás megszervezése).

1987. márc. 31-én hunyt el Vastagh Gábor vegyészmérnök, az Országos Gyógyszerészeti Intézet igazgatója. Behatóan foglalkozott a vitaminokkal; jelentôsek gyógyszeranalitikai vizsgálatai.

1987. szept. 15-én hunyt el Domony András vegyészmérnök az Alumínium Alkalmazástechnikai Központ mûszaki vezetôje. Az alumínium felületvédelmével és alkalmazástechnikai korróziós kérdésekkel foglalkozott.

15 éve

1982 márciusában az Egyesült Vegyimûveknél a gôzenergia-ellátást saját áramtermeléssel kapcsolták össze.

1982 júniusában helyezték üzembe a Hungária Mûanyagfeldolgozó Válalat (ma Pannonplast) debreceni gyáregységében a 20 kt/év kapacitású kemény PVC-csô gyártó üzemet. A beruházás értéke 400 millió Ft volt.

1982. nov. 5-én adták át a TVK-ban a 600 millió Ft költséggel épített Biafol üzemet. Az üzem polipropilénbôl állít elô fólia alapú csomagolástechnikai eszközöket.

1982-ben készült el a Nitrokémia Ipartelepek hulladékégetô üzeme. Az automatizált berendezés 10–12 kt gyártási hulladék megsemmisítésére alkalmas.

1982. jan. 27-én hunyt el Gerecs Árpád vegyészmérnök, akadémikus, egyetemi tanár. Kutatásai szénhidrát-kémiai kérdések megoldását segítették elô, hozzájárultak a gyógyszeripar fejlôdéséhez. 1955-ben az ELTE Kémia Technológiai Tanszékének vezetôje lett.

1982. dec. 8-án hunyt el László Antal vegyészmérnök, egyetemi tanár. Nemzetközi hírû mûvelôje és egyik elismert rendszerbe foglalója volt a vegyészmérnöki tudománynak. 1964–66 között a Veszprémi Vegyipari Egyetem (ma: Veszprémi Egyetem) rektora volt.

20 éve

1977-ben készült el a Tiszaújvárost Kazincbarcikával összekötô, 52 km hosszú vezeték, amelyen évi 80 ezer t etilén szállítható a TVK-ból a BVK-ba (ma BorsodChem Rt.).

1977. jún. 16-án avatták fel a Magyar Viscosagyár PAN II. üzemét. Ezzel a poli-(akril-nitril)-szál gyártókapacitás 11 kt/év-re bôvült. A bôvítés költsége közel 2 milliárd Ft volt. A berendezéseket Olaszországból szállították.

1977-ben kezdte meg a Pest Megyei Mûanyagipari Vállalat (PEMÜ) a poliuretán (PUR) elasztomer termékek gyártását.

1977. jan. 6-án hunyt el Grofcsik János vegyészmérnök, a hazai szilikátipari kutatások egyik megindítója, a Veszprémi Egyetem Szilikátkémiai Tanszékének professzora.

1977. júl. 14-én hunyt el Fehér Ödön vegyészmérnök, gyógyszerkémikus. 1950-tôl a Gyógyszerkutató Intézet osztályvezetôje volt. Szabadalma a Pentazocin nevû morfinpótló gyógyszerkészítmény.

25 éve

1972 februárjában kezdték meg a Tiszai Vegyi Kombinátban az Olefinmû építését.

1972-ben a TVK-ban elkezdôdött a 12 m széles polietilén-fólia gyártása mezôgazdasági felhasználásra. Az évi 6000 t fólia gyártására létesített üzem értéke 61,6 millió Ft volt.

1972-ben megindult a termelés a Péti Nitrogénmûvek évi 10 millió db mûtrágyacsomagoló polietilénzsák gyártására létesített üzemében.

1972-ben kezdett termelni a Péti Nitrogénmûveknél a Rekonstrukció II. keretében létesített kettôsmûtrágya üzem. Az üzem 20,5% N-tartalmú, 20,5% P2O5-tartalmú szemcsézett mûtrágyát állított elô. (Az üzem ma 34% N-tartalmú ammónium-nitrát mûtrágyát termel.)

1972-ben helyezték üzembe a Tiszamenti Vegyimûveknél a 200 kt/év kapacitású kénalapon mûködô kénsavüzemet.

1972-ben a Nitrokémia Ipartelepeken a Stollack AG osztrák cég licence alapján megindították a Dryvit hôszigetelô homlokzatképzô rendszer gyártását.

1972 novemberében a Budapesti Vegyimûvek import hatóanyagból formált új zöldség-gyomirtószert hozott forgalomba Olitref márkanéven. A gyár szakemberei késôbb kidolgozták a szer hatóanyagának, a trifluralinnak gyártástechnológiáját is.

1972. jan. 27-én hunyt el Loczka Alajos egyetemi tanár. A kémia magyar nyelvû didaktikai irodalmával foglalkozott.

1972. febr. 28-án hunyt el Zechmeister László vegyészmérnök, a budapesti Mûegyetem, majd a pécsi egyetem tanára. Az 1930-as évek végétôl a pasadenai egyetem tanáraként az USA-ban dolgozott. Jelentôsek a karotinoidokkal és a cellulóz fokozatos lebontásával kapcsolatos kutatásai. A kromatográfiás módszerek alkalmazását korszerûsítette és széleskörûen kiterjesztette.

1972. márc. 25-én hunyt el Pacsu Jenô vegyész, egyetemi tanár. 1930-ban áttelepült az USA-ba, ahol a princetoni egyetemen a szerves kémia professzora lett. Szénhidrát- és textilkémiai kutatásokkal foglalkozott.

1972. júl. 23-án hunyt el Csajághy Gábor vegyészmérnök a Magyar Állami Földtani Intézet Vegyi Laboratóriumának vezetôje. Gyógyvizek és gyógyiszapok elemzését végezte el.

1972. szept. 2-án hunyt el Bognár János vegyész, a Miskolci Nehézipari Egyetem 2. sz. Kémiai Tanszékének vezetôje. Továbbfejlesztette az abszorpciós indikátorok elméletét.

1972. szept. 16-án hunyt el Náray-Szabó István vegyészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus. Fizikai-kémiai, szervetlen kémiai, kristályszerkezettani kutatásokkal foglalkozott. Kristálykémia c. könyvét magyar kiadása után angolul, Szervetlen kémia I–III. c. könyvét németül és angolul is kiadták.

30 éve

1967-ben teljes szintetikus ammóniatermelésünk földgázbázisra állt át.

1967-ben a Graboplast elkészítette és gyártelepén felállította az ország elsô léghordó csarnokát, saját termékébôl, PVC bevonatú poliészter szövetbôl. A vállalat konfekcionáló üzemében megkezdték a sátrak, teherautó ponyvák, konténerek gyártását.

1967-ben a Tiszamenti Vegyimûvekben 8 kt/év kapacitású, 60%-os óleumot gyártó korszerû üzemet építettek.

1967-ben tiltották be Magyarországon a DDT használatát.

1967. máj. 9-én helyezték üzembe Pécsett az ország elsô vízgôzös benzinbontó berendezését a városigáz-ellátás biztosítására.

1967. febr. 3-án hunyt el Lutter Béla vegyészmérnök, a Debreceni Tudományegyetem Alkalmazott Kémiai Tanszékének tanszékvezetôje. Élelmiszeranalitikai kutatásokkal foglalkozott.

1967. jún. 12-én hunyt el Cholnoky László akadémikus, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Kémia Tanszékének vezetôje. Zechmeister Lászlóval kidolgozták a szerves preparatív oszlopkromatográfia módszerét.

1967. dec. 24-én hunyt el Gedeon Tihamér vegyészmérnök, bauxitkémikus. Fontos szerepe volt a magyar bauxitkataszter munkálatainak megkezdésében, a hazai mûkorundgyártás megindításában.

40 éve

1957 tavaszán sikerült a FORTE gyárban megindítani a kino-pozitív film üzemszerû gyártását.

1957-ben kezdte meg a Kábel- és Mûanyaggyár a poliésztergyanták kísérleti üzemi elôállítását.

1957 decemberében kezdték el a Hajdúsági Gyógyszergyárban (ma: BIOGAL Gyógyszergyár Rt.) a kristályos penicillin gyártását.

1957. jan. 2-án hunyt el Pálinkás Gyula vegyész technológus, szôlészeti és borászati kutató. Elkészítette Magyarország részletes szôlészeti térképét, a szôlészet világtérképét, a szôlôbetegségek színes tábláit. Kidolgozta a hazai borkôsavgyártás, a mustsûrítés technológiáját. Megvalósította a Malligand-rendszerû boralkoholmérô hazai gyártását.

1957. febr. 8-án hunyt el Neumann János vegyészmérnök, századunk egyik legkiemelkedôbb matematikusa, a számítógépek, programozási rendszerek kialakításának úttörôje.

1957. aug. 10-én hunyt el Györki József vegyészmérnök. Kiemelkedô munkát végzett hazai nyersanyagaink hasznosításában, elsôsorban a tûzállóanyagipar és szénfeldolgozás területén. Nagy szerepe volt a sárospataki kaolin-elôfordulás felhasználásában, valamint a várpalotai szénen alapuló nitrogénmûtrágya-gyártás megvalósításában.

50 éve

1947. máj. 5-én a Kodak váci gyártelepén új részvénytársaság alakult FORTE Fotokémiai Ipar Rt. néven.

1947. júl. 15-én hunyt el Wolf Emil kutató vegyész, a magyar gyógyszerészeti ipar úttörôje. 1910-ben Kereszty György vegyészmérnökkel együtt megalapította az Alka Vegyészeti Gyárat. 1913-ban a vállalat a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára nevet vette fel. Richter Gedeon mellett az ô nevéhez kapcsolódik az önálló magyar gyógyszeripar megteremtése.

1947. nov. 9-én hunyt el Vitális István geológus, mûegyetemi tanár, az MTA tagja. Részt vett a Balaton környékének tanulmányozásában, az Erdélyi-medence, az Egbell környéki és a kárpátaljai szénhidrogén-kutatás földtani felvételeiben. Fô eredményeit a szénkutatás terén érte el.

60 éve

1937 februárjában tárták fel az elsô, iparilag jelentôs földgáz- és kôolajlelôhelyet Lispe mellett, Budafapuszta környékén.

1937. ápr. 9-én hunyt el Bém László élelmiszervegyész. 1891-tôl Budapest Fôváros Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézeténél dolgozott, 1911–1929 között mint aligazgató. Tevékeny szerepet vállalt az élelmiszer-hamisítás elleni küzdelemben. Különösen sokat foglalkozott a tej- és tejtermékek vizsgálatával. A Magyar Tejipar c. folyóirat felelôs szerkesztôje volt haláláig.

1937. júl. 8-án hunyt el Reichert Róbert mineralógus. A Tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet. Mineralógiai, kristálytani és kôzettani értekezésein kívül a Természettudományi Társulat kiadásában jelent meg "Ásványhatározó" c. könyve (társszerzôk: Zeller Tibor és Koch Sándor).

1937. aug. 25-én hunyt el Rhorer László orvos, fizikus, röntgenológus, egyetemi tanár. Jelentôsek az oldatokra, a H-ion-koncentrációra, a röntgensugarakkal szemben való szenzibilitásra, röntgenspektrográfiára, a frakcionált besugárzásra vonatkozó kutatásai és tankönyvei.

70 éve

1927 februárjában Schlattner Jenô javaslatot tett egy kísérleti szénlepárlótelep létesítésére, amelyet 1930-ban Dorogon fel is építettek.

1927 márciusában hunyt el Neumann Zsigmond vegyész, a Kereskedelmi Törvényszék és a Szabadalmi Hivatal szakértôje, a Magyar Chemikusok Lapjának elsô szerkesztôje.

1927. szept. 5-én hunyt el Schafarzik Ferenc geológus, egyetemi tanár, akadémikus, a mûszaki földtan, földrengéstan és hidrogeológia egyik hazai úttörôje. 1891-tôl a Mûegyetemen a technikai geológia magántanára, majd 1904-tôl az Ásvány-Földtani Tanszék nyilvános, rendes tanára. Kezdeményezésére alakult meg a Földtani Társulat Földrengéstani Bizottsága. Hidrológiai kutatásainak fô területe a budai Duna-part és a budai hévizek hidrológiája volt. A Magyar Hidrológiai Társaság 1943-ban – tiszteletére – évenként kiosztásra kerülô Schafarzik-érmet alapított.

75 éve

1922-ben kezdték meg Balló Rudolf irányításával az Isola Mûvekben a nagyméretû mûanyag idomdarabok sajtolási technológiájának kidolgozását.

1922-ben a Magyar Ruggyantaárugyárban a cordfonalak felhasználásával megkezdôdött a "Cordatic" márkájú gumiabroncsok gyártása.

1922 márciusában indult meg a termelés a váci Kodak-gyárban, ahol ekkor még csak fotópapírt állítottak elô.

1922. márc. 6-án került sor Peremartonban az Ipari Robbanóanyaggyár (Peremartoni Vegyipari Vállalat) ünnepélyes alapkô letételére.

1922. nov. 1-jén volt a Porcelán-Kôedény- és Kályhagyár Rt. alakuló ülése. Ez a gyár volt a "Gránit" Csiszolókorong- és Edénygyár jogelôdje.

1922. máj.11-én született Nyilasi János vegyész, az ELTE Általános Kémiai Tanszékének professzora. Komplexkémiai kutatásokkal foglalkozott.

80 éve

1917. ápr. 1-jén alakult meg a Dr. Keleti és Murányi Vegyészeti Gyár Rt. A gyár 1903 és 1917 között betéti társaságként mûködött. A vállalat festékek és fertôtlenítôszerek gyártásával foglalkozott.

1917 tavaszán alakult meg a Magyar Mezôgazdasági Vegyipari Rt. mûtrágyák elôállítására. A vállalat Magyaróvárott 1921-ben szuperfoszfát-mûtrágyagyárat, majd 1923-ban kénsavgyárat épített. A gazdasági világválság következtében tönkrement, 1933-ban üzemeiben a termelés megszûnt.

1917-ben a Hutter Rt. létrehozta az Elida Magyar Illatszer- és Pipereszappangyár Rt.-t.

1917. szept. 1-jétôl 1919. aug. 1-jéig ismét megjelent a Vegyipari Szakszervezet központi lapja "Vegyipari Munkás" címen.

1917. febr. 5-én hunyt el Felletár Emil gyógyszerész, vegyész, az Országos Mûvegyészeti (Országos Bírósági Vegyészeti) Intézet vezetôje. A törvényszéki toxikológia mûvelôje, hazai megteremtôje volt.

1917. júl. 23-án hunyt el Kerpely Antal kohómérnök, Kerpely Antal (1837–1907) fia. Sok találmánya közül a róla elnevezett forgórostéllyal ellátott gázfejlesztô készülék az egész világon elterjedt.

1971. dec. 19-én hunyt el Tangl Ferenc orvos, egyetemi tanár, akadémikus. Az Állatorvosi Fôiskolán volt élettanprofesszor, majd az Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás elsô igazgatója lett. Oldatok elektrokémiai vizsgálatával foglalkozott.

90 éve

1907 májusában tartották a Vegyészeti Szakszervezeti Szövetség elsô küldöttgyûlését Budapesten.

1907. jún. 27-én alakult meg a Magyar Kémikusok Egyesülete.

1907-ben a Hungária Vegyimûvek megkezdte a rézgálic hazai gyártását, így jelentôsen csökkent e fontos növényvédôszer importja.

1907-ben kezdett termelni a Vacuum Oil Company almásfüzítôi olajfinomítója.

1907. szept. 27-én született Sarudi Imre vegyészmérnök. Szegeden a Mezôgazdasági és Paprikakísérleti Állomáson dolgozott, 1947-tôl mint az Állomás vezetôje. A kísérleti állomásból 1949-ben jött létre a Szegedi Városi Minôségvizsgáló Intézet, amelynek munkatársa lett. Az ásványvíz- és élelmiszervizsgálat körében számos új meghatározást dolgozott ki, illetve már meglevôket tökéletesített.

100 éve

1897. szept. 6-án Tatatóvárosban, a világon elôször acetilén közvilágítást helyeztek üzembe. Ferenc József szept. 10–15. között találkozott a városban egy hadgyakorlat alkalmából II. Vilmos német császárral. A díszes világítást a találkozó tiszteletére hozták létre. A berendezést, amely 500 lámpát szolgált ki, a budapesti Acetiléngáz Rt. készítette Berdenich Gyôzô mérnök tervei szerint.

1897-ben létesült Herzfelder és Fröchlich gyufagyára Lajta-Szent-Miklóson. Ez a 100 munkással dolgozó gyár – az országban egyedül – fa helyett papírpépet használt nyersanyagul.

1897. jan. 10-én született Gruzl Ferenc vegyészmérnök. Az Országos Chemiai Intézetben kezdett gabona- és lisztvizsgálattal foglalkozni. Késôbb a Gabona- és Lisztkísérleti Intézet osztályvezetôje lett. Lisztminôsítô hálózatot szervezett, Hankóczy Jenôvel búzakatasztert készített. Írásaiból megismerhetô a búza- és lisztvizsgáló módszerek fejlôdése.

1897. márc. 15-én született Winter Ernô vegyészmérnök, akadémikus, a híradástechnikai és vákuumtechnikai ipar kimagasló képviselôje. Alkotásai közül jelentôsek a bárium-elektroncsövek, amelyek a külföldi gyártmányokkal minden tekintetben versenyképesek voltak. Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság alapító tagja volt.

1897. szept. 19-én született Vándor József vegyészmérnök. 1950–52-ben megszervezte és vezette a Mûanyagipari Kutató Intézetet. 1953–1955 között az Építôanyagipari Kutató Intézet Szilikátkémiai Osztályát vezette. Tudományos munkássága fizikai-kémiai vonatkozású. Gyakorlati munkássága során tápszerekkel, növényvédôszerekkel, az enzimhatás és sejtreakciók kinetikai vizsgálatával, mûanyagok gyártásával foglalkozott.


110 éve

1887-ben Kolozsvárott vegykísérleti állomást hoztak létre, amelynek feladata elsôsorban a növénytermelés, állattenyésztés és gazdasági iparmûveletek kémiai ellenôrzése volt.

1887. január 5-én hunyt el Herbich Ferenc geológus, egyetemi tanár. Különbözô erdélyi bányáknál dolgozott, majd 1869-ben az Erdélyi Múzeumhoz került. 1879-ig a kolozsvári egyetemen adott elô. Számos értekezése jelent meg Erdély barnaszéntelepeirôl, a vargyasi vasbányáról, Borszék geológiai viszonyairól.

1887. jún. 29-én született Lipták Pál gyógyszerész, egyetemi tanár. A budapesti egyetemen 1940-tôl volt a gyógyszerismeret tanára. Alapító tagja, majd fôtitkára volt a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságnak, 1925-tôl 1947-ig a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítôjének szerkesztôje volt.

120 éve

1887. márc. 24-én hunyt el Preysz Móric, a pesti reáliskola tanára. 1861-ben a Természettudományi Társulat elé terjesztette eljárását, amellyel meggátolható a bor utóerjedése, ha zárt edényben 70–80 oC-ra melegítik, majd légmentesen elzárják. Ezzel megelôzte Pasteurt, aki azonos, ma "pasztôrözés" néven ismert eljárását 1865-ben tette közzé.

1877. ápr. 27-én született Száhlender Lajos gyógyszerész, egyetemi tanár, lapszerkesztô. Than Károly mellett volt tanársegéd és Winkler Lajosnál asszisztens. Élelmiszer-kémiai vizsgálatokat dolgozott ki. Az 1940-ben megjelenô Kémikusok Lapjának fôszerkesztôje, a Természettudományi Társulat vezetôségi tagja volt.

1877. nov. 28-án hunyt el Fleischer Antal kémikus, egyetemi tanár. 1872-ben az akkor alapított Kolozsvári Tudományegyetem Vegytani Tanszékének tanárává nevezték ki. A gyógyszerészképzés terén elért eredményei elismeréséül 1875-ben a Magyarországi Gyógyszerészegylet tiszteletbeli tagjává választotta.

1877. dec. 30-án született Doby Géza Károly növény-biokémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Hazai és külföldi egyetemeken kémiát, mezôgazdasági kémiát, növényvédelmet adott elô. Az enzimrendszereknek a növények élettani folyamataira gyakorolt hatását vizsgálta.

125 éve

1872. márc. 14-én lépett életbe az elsô hivatalos Magyar Gyógyszerkönyv.

1872-ben alapították a magyaróvári Vegykísérleti Állomást.

1872-ben alapították a kolozsvári Tudományegyetemet. Az alapítás évében állam és jogtudományi, bölcsész, mennyiségtan és természettudományi karokból állt.

1872. jan. 5-én született Szarvasy Imre egyetemi tanár.

1872. máj. 10-én született Weszelszky Gyula gyógyszerész, a budapesti Tudományegyetem Radiológiai Intézetének vezetôje. Radiokémiai kutatásokkal foglalkozott.

1872. aug. 13-án született Hérics Tóth Jenô vegyész, a gödöllôi Szeszkísérleti Állomás vezetôje. Szeszes erjedéssel, a cukorrépa és termékei szeszipari feldolgozási lehetôségeivel foglalkozott.

1872. szept. 23-án született Richter Gedeon gyógyszervegyész. Az üllôi-úti Sas patikában berendezett laboratóriumában Magyarországon elsôként kezdte meg az organoterápiás gyógyszerkészítmények elôállítását. 1901-ben alapította Kôbányán a nevét viselô európai színvonalú gyárat a Richter Gedeon Rt.-t.

150 éve

1847. aug. 20-án a Pesti Technikai Vegyészeti Társaság vezetôsége részvénytársasági formában mûködô vegyi gyár alapítását indítványozta, amelyhez Wágner Dániel Soroksári úti laboratóriumát kívánták bôvíteni. A gyárban többek között kénsav elôállítását és szóda tisztítását tervezték. A város az Rt. alapításához az engedélyt a növekvô vegyszerigények miatt meg is adta. A gyár el is készült, de az 1850-es évek közepére tönkrement.

1847. okt. 24-én nevezték ki Nendtvich Károly orvost a József Ipartanoda Kémiai Tanszékének vezetôjévé.

1847. márc. 28-án született Farkas Gyula a kolozsvári egyetem fizika professzora. A termodinamika és a modern fizika egyik elsô jelentôs hazai képviselôje volt.

175 éve

1822-ben adta ki Kováts Mihály kilenc nyelvû ásványtani szótárát: "Lexicon mineralogicum enneaglottum" címmel. Az ebben közzétett szakkifejezései nagy befolyással voltak a magyar kémiai szaknyelv kialakulására.

1822. márc. 14-én született Szabó József egyetemi tanár, mineralógus, az MTA tagja, 1888-ban igazgatósági tagja. Az ásványtan, földtan, geológia terén jelentôs irodalmi munkásságot fejtett ki. Emlékére a Földtani Társulat Szabó József Emlékalapítványt létesített.

200 éve

1797-ben Festetics György gróf megalapította a keszthelyi Georgikont, Európa egyik elsô mezôgazdasági fôiskoláját. A fôiskolát 900 holdas tangazdasággal látta el.

1797. ápr. 20-án hunyt el Etienne András luxemburgi származású bányakamarai orvos, a kolozsvári kémiai-metallurgiai iskola tanára, az elsô erdélyi kémiaprofesszor.

350 éve

1647-ben a borostyánkôi (Pozsony vm.) kénbányák a gróf Batthyány család birtokába kerültek. Több mint egy évszázad múlva itt létesítette Batthyány Tivadar hazánk elsô vegyi gyárát, egy kénsavgyárat.


Vissza