A magyar vegyipar és kémiatudomány

HÍREK AZ IPARBÓL

Biogal Rt. Eladták a tapaszüzemet az osztrák Beiersdorf cégnek. Ez a cég Hansaplast márkanevû tapaszairól és Nivea kozmetikumairól ismert. Az értékesítés oka, hogy a Biogal új tulajdonosának, a TEVA izraeli cégnek a profiljába nem illeszkedett a tapaszüzem.

EGIS Gyógyszergyár Rt. Január elsejétôl 20%-kal emelkednek a bérek. Dr. Marosffy Lászlót, gazdasági igazgatói munkakörének a meghagyásával ez év elsejétôl vezérigazgató helyettesnek nevezték ki. Ugyanezen idôponttól dr. Eric Aubert lett a marketing igazgató dr. Borsi Máté helyett.

Kaldyum^R néven olyan kálium-klorid tablettát hoznak forgalomba a fokozott káliumürítés pótlására, melynél a retard hatást, tehát a felszívódás egyenletességét a pelletizált forma biztosítja. Megjelenik az EGIS Rt. fluoxetin (N-metil-3-fenil-3-(4-trifuormetil-fenoxi)-propil-amin) generikus (lejárt szabadalmú) termékkel is Floxet^R néven. Az új tulajdonos, a francia Servier három termékét is forgalmazni kezdni az EGIS Rt.

Richter Gedeon Rt. 1996-ban Richter Gedeonról elnevezett díjat alapítottak. Ezt elsô ízben dr. Varga Edit nyerte el, aki 1957 és 1985 között a cég elsô számú vezetôje volt. A díjat Bogsch Erik, a jelenlegi vezérigazgató adta át, dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter jelenlétében. 1997-ben adják ki elôször a Richter Alkotói díjat a társaság eredményét növelô innovatív tevékenységek elismerésére.

1996-ban 10 milliárd fölötti nyereséget ért el a vállalat. Több mint 7 milliárdot fordítottak beruházásra. Többek között finomfeldolgozó, végfeldolgozó és ôrlô-daráló-szitáló üzemrészek épültek. Ez utóbbi lehetôvé teszi, hogy széles határok között változó szemcseméret-igényt ki tudjanak elégíteni.

Szteroidokból 60%-kal nôtt a termelés. Elfogadták a környezetvédelmi hatástanulmányt és ennek megfelelôen folyik a gyártások Dorogra való telepítése.

Az 1996-ban készült környezetvédelmi felmérés alapján megállapították, hogy a Richter a környezetvédelem területén a jók közé tartozik. További, minôségi ugrás eléréséhez mintegy három éves idôszak alatt bevezetik az EN ISO 14001 szerinti környezetirányítási rendszert, külsô felkészítô cég bevonásával.

A szerkesztô megjegyzése: a Magyar Szabványügyi Testülettôl kapott információ szerint ez év tavaszára várható, hogy az EU-ban tavaly nyár végén életbelépett szabványt Magyarországon is kiadják.

Új, számítógépes telefonközpontot helyeztek év elején üzembe. Erre az évre 20%-os bérfejlesztést terveznek, némileg csökkenô összlétszám mellett.

Medimpex Rt. Már beszámoltunk a cég 1996-os átalakulásáról. Ezek mellett is sikerült 21 milliárdnál nagyobb forgalmat és 230 MFt adózás elôtti nyereséget elérniük. Az átalakulások során a jegyzett tôke nem változott: 1,3 milliárd forint. Jelenlegi tulajdonos a Richter Gedeon Rt. és az Egis Rt., de az év közepére 100%-os EGIS tulajdon valósul majd meg. A tavaly létrehozott Med-West Kft. 10%-os Richteres tulajdonnal a cég nyugati exportját intézi.

OMV Hungária Kft. A tavalyi alaptôke-emeléssel 8,4 milliárd forintos lett a cég törzstôkéje. Jelenleg 69 kútjuk mûködik szerte az országban (mint beszámoltunk róla, tavaly megvették a kuwaiti Q8 cég 31 töltôállomását és 7 új kutat is építettek). Ezek számát a századfordulóra 100-ra kívánják emelni. Idén 7--8 új kút üzembehelyezését tervezik. Ezzel most a MOL Rt. és a Shell (100 kút) mögött harmadikak a hazai piacon, de az ezredfordulóra a második helyre pályáznak.

Az anyavállalat, az osztrák OMV 39%-kal növelte a nyereségét tavaly, 2,9 milliárd schillingre.

Tiszai Vegyi Kombinát Rt. Az 1996. évi várható eredmény 9,6 milliárd forint lesz. A beruházást tekintve az 1996-os rekord (6,3 milliárd) után 1997-re még többet, 7 milliárdot terveznek. Ebbôl 2 milliárd az olefingyár rekonstrukciója, amely 1997-ben várhatóan befejezôdik. Szintén ez évben vezetik be az EN ISO 14001 szerinti környezetirányítási rendszert.

BorsodChem Rt. Több mint egy milliárd forintért új, 35--40 kt/év kapacitású formalinüzemet épít a BorsodChem Rt. Ismeretes, hogy az elhúzódó felszámolás alatt álló Északmagyarországi Vegyimûvek területén kb. fele kapacitású formalinüzem mûködik, azonban a BorsodChem Rt. éppen a felszámolás miatt bizonytalannak tartja a saját metilén-difenil-diizocianát (MDI) üzemének alapanyag-ellátását. A másik alapanyagra, a Magyarországon nem gyártott anilinre, a BorsodChem hosszú távú szállítási szerzôdéssel rendelkezik. A harmadik szükséges komponens, a foszgén, saját terméke. A most 30 kt/évre bôvített MDI üzem 13 kt formalint igényel. Az új üzem formalin-feleslegének felhasználására fôként a bútoriparban ragasztóként használható mûgyantát kívánnak gyártani, külföldi közremûködéssel.

Pannonplast Rt. 1,42 milliárd Ft volt a cég adózott eredménye 1996-ban. Ez 70%-kal nagyobb, mint az elôzô évben. Ezen belül nôtt az üzleti tevékenység eredménye az alapanyagárak alacsony szintje miatt. A pénzügyi tevékenység eredménye is nagyobb, az alaptôke-emelés következtében tovább javuló likviditás miatt. Több mint negyedmilliárdos rendkívüli eredményt adott a saját részvény-értékesítés.

Nitrokémia Rt. 14 milliárd Ft-os nettó árbevételt ért el (1995-ben 13 milliárd) és nyereséges a cég 1996-ban. Az árbevétel fele export. Idén új termékcsaládot dobnak piacra Anaxit néven szôlôperonoszpóra és burgonyavész ellen.

NICOLOR Vegyipari Rt. Az 1991-ben alapított, japán és Nitrokémia tulajdonú cég 1996. évi árbevétele közel 1 milliárd forint, nyeresége több mint 100 MFt. Mint ismeretes, a NICOLOR a Nitrokémia ftálsavanhidridjébôl ftalocianin festéket gyárt, melyet teljes egészében a japán tulajdonos értékesít.

Nitrogénmûvek Rt. A péti cég 1996-ban 50%-kal bôvítette az árbevételét, 17,5 milliárd forintra. Átvették a TVK-nál leállított ammónium-nitrát piacát, ezzel kétszeresére nôtt a termelés: 425 kt-ra. Nôtt a pétisó-gyártás is (112 kt).

Közel 20%-kal nôtt az ammóniagyártás volumene is, 1996-ban 360 kt volt a termelés.

Transcenter Kft. A peremartoni cég 10 kt-val növelte az NPK mûtrágya gyártását 1996-ban. Ez így elérte a 90 kt-át, a hazai felhasználás növekedésének következtében.

Új termékük a TC Nitrogén 15, mely kéntartalma folytán kénigényes növények, pl. a repce termesztésében jól használható és külföldön is keresett.

1997-re további 10--15 kt bôvülést terveznek, megint döntôen a hazai igénynövekedés kielégítésére.

Forte Fotokémia Rt. 1997-ben 75 éves a gyár, amely Kodak alapítású, majd államosítás után 1994-ben a Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program Szervezet többségi tulajdonába került. Az MRP Szervezet már kifizette az adósságát, ez azt jelenti, hogy a dolgozók birtokolják a részvények többségét.

A 90-es években a létszám harmadára csökkent, ma 500 fô, akik két milliárd forint termelési értéket állítanak elô. Ennek nagy része export (10 MUSD). Ezt a Chemolimpextôl kivált, ma már teljesen Forte tulajdonú Chemafort Kft. bonyolítja.

Jelenleg csak fekete-fehér típusú terméket gyártanak, így a 60-as években folyó, a színes gyártáshoz szükséges különleges vegyületek (színképzôk, hívók, maszkok stb.) gyártása és fejlesztése gyakorlatilag megszûnt.

Caola Rt. Eladták a cég 18 legismertebb márkanevét az Unilever Magyarország Kft.-nek. A Caola 1996-ban 8,5 milliárd forgalmat és 300 milliós nyereséget ért el. Nem változik a cég 100%-osan magyar tulajdoni hányada (többségi tulajdonosa Benkô László). Nem változik az eladott termékek márkaneve, sôt egyelôre az ára sem és továbbra is a Caola gyártja azokat. A januárban aláírt megállapodás célja, hogy a jelenleg 20%-os hazai piaci részesedésû Caola és a -- termékfajtától függôen -- 15--50%-os részesedésû Unilever jelentôsen növelni tudja piacát. Az Unilever a Caola termékeket saját értékesítési lánca segítségével külföldre is viszi majd.

A Caola az elmúlt három évben 2 milliárdnyi beruházást hajtott végre. A megállapodás alapján idén további 2 milliárdot költenek technológiai fejlesztésre és gyártás-korszerûsítésre. Így a Caola lesz az Unilever legjelentôsebb kelet-közép-európai gyártó, kutató és fejlesztô központja.

A hosszú távú együttmûködési szerzôdés a Gazdasági Versenyhivatal felülvizsgálata után lép életbe.

Igen nagy mértékben leépítik a Caola Zalaegerszegi Gyárát.

Kôbányai Könnyûfémmû Kft. (Köbal). A céget 1996 augusztusában a HUNGALU Rt.-tôl a hazai befektetôk tulajdonában lévô Magyar Alumínium Rt. megvásárolta. Fô profilja az alumínium-hengerlés és ebbôl csomagolóanyagok gyártása. A bevonatokhoz oldószertartalmú festékeket használnak, melyek szárításánál oldószergôz kerül a levegôbe. Ennek megoldására egy 1996-os környezetvédelmi pályázat elnyerésével a Köbal forrást nyert, 41,7 MFt-ot, vissza nem térítendô támogatás formájában. A saját erô 44,3 MFt. A pályázat szerint a berendezéseket holland cég szállítja. A katalitikus égetés után a kibocsátott levegô megfelel majd az EU elôírásoknak. A beruházást várhatóan ôsszel adják át.

Gyógyszerkutató Intézet Kft. Változatlanul nem került pont a nagyhírû kutatóintézet privatizációs folyamatának végére. Több vevôvel folynak tárgyalások, ezek eredményes lezárása után a sajtóközleményt ismertetjük.

SZEVIKI Szerves Vegyipari Kutató Intézet Rt. Két új terméket exportál a saját eljárásait kísérleti üzemében megvalósító kutatóintézet: a SZEVIKI Rt. által gyártott 2-klór-5-nitro-piridin minôségét fô gyártója, a Weyl GmbH annyira megfelelônek találta, hogy saját gyártásának leállítását és a termék Magyarországról való vásárlását fontolgatja.

A másik termék a Guivaudane Roure svájci illatanyaggyártó céggel való kooperációban gyártott 5-metil-kinoxalin. A SZEVIKI Rt.-ben kifejlesztett eljárás a nehezen és drágán hozzáférhetô 3-metil-o-feniléndiamin kulcsintermedier saját elôállítása révén gazdaságos termelést tesz lehetôvé.

Tavaly november 1-tôl visszamenôlegesen 20--22% béremelést hajtott végre a cég a jó gazdasági eredményekre alapozva.

MOL Rt. Mint már korábban röviden közöltük, a MOL Rt. 1997. januárjától az EN elôírásainál kisebb benzoltartalmú motorbenzineket és lényeges minôségi paramétereiben azokkal egyenértékû gázolajokat forgalmaz.

A termékek minôségfejlesztését a break MOL-nál az EU normákhoz történô igazodás, a piacvédelem és az újabban jelentkezô fogyasztói igények kielégítésének a szándéka vezérli. Teljesíteni kell az Európai Unióval 1991 decemberében aláírt társult tagsági szerzôdésünkbôl, és az azt megerôsítô 1994. évi I. törvénybôl rájuk háruló jogharmonizációs, ezen belül szabványosítási kötelezettséget.

A piaci szereplôk közti versenynek fontos része a jó és egyenletes, megbízható minôségû termékek gyártása és értékesítése. A Kormány 42/1994. (III.25.) számú rendelete a szabványosításról az európai gyakorlathoz hasonlóan az élet-, környezet-, vagyonvédelemmel és a biztonsággal kapcsolatos szabványok kivételével eltörölte a szabványok hatóságilag kötelezô alkalmazását, azon elv alapján, hogy betartásukat a piacnak kell kikényszerítenie. A rendelet elôírásai szerint azonban a szabványok kötelezô alkalmazását külön jogszabállyal lehet biztosítani. Ilyen IKM rendelet született 1994. szeptemberében a feketegazdaság visszaszorítása, a piac és a környezet védelme érdekében, amely a nagyvolumenû, energetikai kôolajtermékek és a kôolajipar által gyártott aromás szénhidrogének forgalmazásánál elôírta a magyar szabványoknak való megfelelés kötelezettségét. A rendelet módosításához meg kell szerezni a rendeletet kiadó Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi miniszter véleményét.

A motorbenzinek és gázolajok minôségét a fogyasztói igények követelik meg. A motorok élettartamának növelése (a motorbeli lerakódási hajlam csökkentése, a porlasztótisztító hatás javítása, a jegesedésgátló hatás fokozása), a fogyasztás csökkentése ilyen fogyasztói igényként jelennek meg; ennek teljesítésére a gyártók, forgalmazók az üzemanyagokat adalékolják. A környezetvédelmi igények teljesítésére az EU autóipar és kôolajfeldolgozó ipar 1991-ben egy közös "Autóolaj'' programot indított. Ennek végrehajtása során keresik azt a legkedvezôbb motorkonstrukciót és üzemanyagot, amelyek az egészségre legkevésbé ártalmas kipufogógáz kibocsátást eredményezik.

A jelenleg belföldön forgalmazott motorbenzin-választék a szabvány elôírásokhoz igazodva négytagú, egy ólmozott (AB-98 jelû, 0,15 g/l ólomtartalommal) és három ólmozatlan (En-91, Esz-95 és Esz-98 jelû) terméket árusítanak. Az ólmozatlan benzinek aránya a belföldi forgalomban folyamatosan növekedett: 1991-ben 6% körüli volt, 1996-ban már meghaladta a 60%-ot. A tavalyi növekedéshez erôteljesen hozzájárult a korábbi AB-92 jelû ólmozott normálbenzin gyártásának és forgalmazásának évközepi megszüntetése.

A benzol az egészségkárosító (rákkeltô) hatása miatt az egyik fô ellenség. Az EU 85/210/EEC irányelve még 5%(v/v)-ban maximálja a motorbenzinek benzoltartalmát, 2000-re ezt 2%(v/v)-ra kívánják csökkenteni. Néhány európai országban ennél szigorúbb korlátokat alkalmaznak. Ausztria 3%-ra csökkentette a benzoltartalom elôírást 1990 szeptemberétôl. Olaszország a jelenlegi 3%-os maximumot 1997 júliusától 1,4%-ra mérsékli és 1999 júliusától 1%-os benzoltartalmú 98-as benzint árusít. A MOL Rt. 1997. januárjától a szigorított MSz szerint max. 2%-os benzoltartalmú motorbenzineket gyárt és forgalmaz, a korábbi elôírás 3% volt. E lépés megtétele a benzolmentes motorbenzin komponensek hazai gyártásának növelése útján vált lehetôvé, a MOL Rt. jelentôs anyagi ráfordításai árán.

Az EU 1993. márciusi 93/12/EEC irányelve környezetvédelmi indokokkal 1996. október 1-jétôl megtiltotta a 0,05%(m/m)-nél nagyobb kéntartalmú gázolaj üzemanyagok (dízel) értékesítését. A kéntartalom csökkentésének közismerten környezetvédelmi okai vannak. Hazánkban a szabványelôírások szerint a motorikus gázolaj kéntartalmát 1997. január 1-jétôl csökkentették a korábbi max. 0,2%-ról 0,05%-ra. A gázolajok kéntartalmának csökkentése következtében 1997-tôl a levegôbe kibocsátott kén mennyisége a motorikus gázolaj esetében 75%-kal, a tüzelôolajok esetében pedig (amelyeknél a korábbi limit más volt) 30--40%-kal csökken. A minôségjavítást a MOL gázolaj-kénmentesítô kapacitásai mellett egy újonnan létesített MOL gázolajkeverô teszi lehetôvé.

A téli minôségû gázolajok hidegtulajdonsága alkalmazhatóságuk fontos mutatója. Az e tulajdonságot jellemzô CFPP értéket, vagyis a hideg szûrô eltömôdési pontot 1997. januárjától a szabvány a korábbi --12 ^o-ról az európai gázolaj elôírásoknak megfelelôen --15 ^o-ra csökkentette. E lépéssel az EN 590 európaszabvány átvételének is elhárult az akadálya. A CFPP csökkentését a hazai fejlesztésû, és szabadalmaztatott HDW eljárás és katalizátor ipari alkalmazása tette lehetôvé a MOL-nál, amelynek néhány szerzôje ( dr. Fehér Pál, Szalmásné dr. Pécsvári Gabriella és Bayer Henrik) Egyesületünk Wartha Vince-díját is megkapta.

Magyar Vegyipari Szövetség. A Magyar Vegyipari Szövetség 1997. február 13-án tartotta éves közgyûlését Pászty György, a MAVESZ elnöke vezetésével.

A "hivatalos" napirend elôtt Hegyháti József az IKIM helyettes államtitkára tájékoztatta a közgyûlést az ipar jelenlegi helyzetérôl és várható fejlôdésérôl. Ezt követôen Kirilly Tamás, az ÁPV Rt. igazgató tanácsának tagja "A vegyipar privatizációjának eredményei és feladatai" címmel tartott elôadást. Elôadásában elmondta, hogy a termelési értéket illetôen a vegyipar jelenleg a középmezônyben foglal helyet az iparágak sorrendjében, de az iparág kiemelkedô pozíciót szerzett a nyereségtermelésben. Sikeres volt az iparágban végrehajtott adósságkonszolidáció, mivel az iparág jelenleg már 50%-kal többet fizet be az államháztartásba, mint amennyit a reorganizációra fordítottunk. Két növényvédôszert gyártó vállalat kivételével nincsenek likviditási gondok az iparban. 1997-re az ipari kormányzat 3%-os termelési érték növekedést vár. Átlagon felüli az iparág beruházási volumene, amelynek tendenciája tovább tart. A Nitrokémia és a Tiszamenti Vegyimûvek kivételével lényegében valamennyi vegyipari vállalat privatizációja megtörtént, kisebb-nagyobb állami részesedéssel vagy anélkül. Ezért a magántôke részaránya már meghaladja az 1995. évben elért 40%-ot.

A "hivatalos" napirend keretében a közgyûlés egyhangúlag elfogadta a Szövetség elmúlt közgyûlése óta végzett tevékenységrôl szóló elnöki beszámolót, ami lényegében az 1996. évben végzett munkát ismertette, valamint a Szövetség 1997. évi programjára vonatkozó elôterjesztést (mindkét témát részleteiben következô számunkban ismertetjük).

Ezt követôen elfogadták a Vegyipari Alapítvány létrehozására vonatkozó javaslatnak a környezetvédelmi tartalomra vonatkozó változatát. Végül jóváhagyták az 1995., 1996. évi költségvetés teljesítésére vonatkozó tájékoztatót és az 1997. évi költségvetésre vonatkozó javaslatot, valamint az 1997. évi tisztújító közgyûlés elôkészítésének néhány intézkedését tartalmazó elôterjesztést.

A Magyar Kémikusok Egyesülete Gumipari Szakosztálya rendezésében 1997. január 22-én elôadás hangzott el "A magyar gumiipar privatizációs stratégiája és megvalósítása" címmel.

Az elôadás kapcsán kérdeztük az ülés elôadóját dr. Samay Géza kandidátust, a Taurus Gumiipari Részvénytársaság fôtanácsosát.

-- A Taurus privatizációja a rendszerváltás után meglehetôs késedelemmel következett be. Összefüggésben van-e ez a késedelem a gumiipar világgazdasági tendenciáival és milyen világgazdasági változások motiválták ezt az akciót?

Tény, hogy a Taurus a hazai vállalatok privatizációs folyamatában nem az elsôk között "kelt el", de késedelemrôl azért nem beszélnék. Talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy a privatizációs hatóságok kivárták a Taurus privatizációjára a legmegfelelôbb idôpontot. Vegyük figyelembe elôször is a kérdésben is említett világméretû recessziót. Közismert, hogy a gazdaság stagnálása vagy visszaesése azonnal tükrözôdik a szállítási igények csökkenésében, ami a szállítóeszközök, és ennek alkatrészei iránti igény csökkenését vonja maga után. A gumiipar termelésének 55--60%-át a gépjármû-gumiabroncsok, a maradékból mintegy 25--26%-ot egyéb, de a gépjármûiparban használatos gumicikkek jelentik, s a fennmaradó részt használják a gazdaság egyéb ágazataiban. Egyenes módon levezethetô tehát, hogy az általános gazdasági visszaesés azonnal megjelenik a gumitermékek piacának szûkülésében.

A 90-es évtized elsô éveiben a világ nagy abroncsgyárai veszteséget produkáltak, gyárakat zártak be, s inkább stratégiai szövetségek keresésével, mint akvizíciókkal voltak elfoglalva. Ugyanerre az idôszakra esett a kelet-európai rendszerváltás, a tömeges privatizációs kínálat megjelenése, és a keleti piacok összeomlása, fizetôképtelenné válása. Ezek a hatások egyrészt leértékelték a gumigyárakat a kínálat-keresleti törvény alapján, másrészt csökkentették értéküket az általuk birtokolt piacok megszûnése okán.

Az évtized elsô éveiben tehát a világ gumiipara nem kedvezett az akvizíciónak, s így a gumigyárak privatizációja sem a vevô, sem az eladó részérôl nem látszott jó üzletnek.

A gumigyártók költségeik csökkentésével igyekeztek javítani nyereségességükön, s ezért olcsó munkaerôt kerestek. Ezt a távol-keleten találták meg, ami az ázsiai beruházások hirtelen növekedésében nyilvánult meg. Érdekes megemlíteni, hogy 1993--94-ben Ázsiában több mint tizenháromszor akkora értékû gumiipari beruházást valósítottak meg, mint a világ összes többi részén együttvéve.

A 90-es évek közepe óta azonban egyre több jel mutat arra, hogy a konjunktúra Ázsiában felhajtja a munkaköltségeket, csillagászati járulékos költségeket gerjeszt, így ez az elôny elolvad, s a kulturális különbségek okozta nehézségek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a multinacionális gumicégek visszatérjenek fejlesztéseikkel a nyugati féltekére.

Ezzel egyidôben, a gumiiparban általános fellendülés indult meg, megnôtt az étvágy a beruházásokra, s a relatíve olcsó termelési lehetôségeket szakképzett emberi erôforrás-háttérrel Közép-Kelet-Európában lehet megtalálni. Ugyanakkor itt, a világnak ezen a részén a túlélésre képes vállalatok "rendezték soraikat'', s az akvizíció elôtt már van mit felmutatniuk. 1995 után tehát a kelet-európai gumigyárakra megnô a kereslet, a kínálat már nem olyan tömeges, tehát reális árért lehet privatizálni.

-- A privatizációnál is nagyon lényeges a kölcsönös érdekeltség. Vajon a Taurus privatizációja elôtti helyzetét tekintve fennállt-e valamilyen privatizációs kényszer, illetve a privatizációnak a Taurus tudott-e} valamilyen kompatibilis elônyöket adni? Egyszóval, fennállt-e a kölcsönös érdekeltség?

A Taurus a 80-as évek végén világbanki hitelekbôl nagyvolumenû beruházásokat hajtott végre, amelyeket a 90-es évek elején kellett törleszteni. Ezzel esett egybe a keleti piacaink elvesztése, a hazai piacokon élvezett monopol helyzet megszûnése miatt a hazai értékesítési bevételek csökkenése, valamint a magyar gazdaságban úrrá lett általános fizetésképtelenség (gondoljunk a körbetartozásokra!). E hatások miatt a vállalat igen nehéz pénzügyi helyzetbe került az évtized elsô éveiben. Ezért nem jutott pénz innovációra, nem jutott még a technológiák tisztességes karbantartására sem. Ugyanakkor a fejlôdés nem állt meg a világban (közismert, hogy a gazdasági recessziók ideje alatt a tôkeerôs cégek fokozott figyelmet fordítanak a mûszaki fejlesztésre), és ha a lemaradásuk hosszú ideig növekedett volna, hosszútávon igen kevés esély maradt volna a túlélésre. A Taurusnak tehát szüksége volt a friss tôkére, új technológiákra és beruházásokra, vagyis -- ha úgy tetszik, volt egy bizonyos privatizációs kényszer.

Másik oldalról viszont a végrehajtott válságmenedzselés eredményeként az élômunka-hatékonyság nagymértékben megnôtt (egy fôre jutó kibocsátott terméktonnában kifejezve a növekedés 1990-hez viszonyítva mintegy 1,7-szeres 1996-ban), piaci orientációnk a hazai, illetve kelet-európai dominanciáról döntôen Nyugat-Európa felé tolódott. Igen jelentôs részesedést tudtunk elérni pl. a mezôgazdasági abroncsok területén (Nyugat-Európában ez 18--20%), s ennek, valamint az 1993-ban végrehajtott adósságkonszolidációs intézkedéseknek köszönhetôen a vállalat 1994-ben nullszaldóssá vált, 1995-ben pedig már egy tisztes 534 MFt-os nyereséget produkált. 1996-ban tehát olyan "étvágygerjesztô falatok" voltak a Taurus ,,hozományában'', amelyek felkeltették csaknem az összes multinacionális gumiipari társaság figyelmét.

-- A Taurus privatizációját annak idején a napilapok is részletesen ismertették, de hírt adott errôl a Magyar Kémikusok Lapjának "A magyar vegyipar és kémiatudomány" rovata is. Ezek a közlemények azonban fôleg gazdasági, financiális jellegûek voltak és nem adtak kielégítô információt annak mûszaki tartalmára vonatkozóan. Ezért kérjük, hogy a megállapodás tartalmának rövid ismertetésén túlmenôen vázolja fel, hogy miként alakult a Taurus rendszerváltás elôtti profilja és szerkezete az azóta eltelt idôszakban, és lényegében mi lett a sorsa az országos nagyvállalat profiljába tartozó gyártmányoknak és telephelyeknek, különös tekintettel a Michelin privatizációjára.

Valóban, a szerzôdés aláírása után az összes magyar és európai szaklap közölte a Taurus privatizációját, így annak legfôbb pénzügyi adatait is. Összefoglalva: a Taurust a Michelin Compagnie Financiere vette meg. A Taurus részvényeinek 90%-áért és a 8,3 milliárd Ft-os, az adóskonszolidációkor befagyasztott követelésállományért kifizetett összeg valamivel a könyv szerinti érték felett volt. (A részvények 10%-át a törvények értelmében a vállalat dolgozóinak kell megvételre felajánlani.) A Michelin garanciát vállalt a dolgozók foglalkoztatására -- 3 év alatt maximum 10% létszámcsökkentést hajt végre --, és a vételárral azonos nagyságrendû beruházások megvalósítására az elkövetkezô öt évben.

A Taurus a válságmenedzselés idôszakában termékportfólió racionalizációt is végrehajtott, egyes termékek gyártását beszüntette, mint pl. az ékszíj, másokét eladta (pl. ragasztók), vagy külföldi vegyesvállalatba vitte (pl. gumikesztyû). Maradtak a teherabroncsok, a mezôgazdasági abroncsok, a pneutömlôk, a légrugók, az olajipari tömlôk, a mûszaki tömlôk, a szállítóhevederek, csôkompenzátorok, a szigetelôfólia és az apró mûszaki gumicikkek, fôleg jármûipari alkalmazásra.

Ismeretes, hogy a Michelin üzleti érdekeltségi köre a gépjármûabroncsok köré összpontosul, és egyéb termékekben nem érdekelt. Ezért az akvizíció után röviddel eladta a nem abroncstermeléssel foglalkozó Kft.-ket: a légrugót, csôkompenzátort és autóbusz-harmónikát gyártó Pálmát, a szállítóhevederekben és tömlôkben érdekelt Emergét a Phoenix A. G. hamburgi székhelyû német gumiipari társaságnak. (A Pálma székhelye Nyíregyháza, az Emergé-é Szeged). A Tauril Kft.-t -- az egykori Mûszaki Gumigyárat -- egy három magánszemélybôl álló társaság, a PPW Kft. vette meg.

Ami tehát várhatóan hosszú távon a Michelin tulajdonában marad, az a budapesti Teherabroncs Kft., a nyíregyházi Mezôgazdasági Abroncs Kft., a tuzséri koromátrakó Carbonpack Kft., valamint a váci telephely.

-- Már több hónap telt el a Michelinnel kötött privatizációs megállapodás aláírása óta és talán már értékelhetôk a megállapodás konkrét elônyei, vagy esetleg megmutatkoznak negatív vonásai is. Kaphatnánk-e erre vonatkozó tájékoztatást?

Úgy gondolom, hogy az eltelt idôszak nagyon rövid volt ahhoz, hogy bármiféle értékelést lehessen adni. Ez különösen igaz akkor, ha figyelembe vesszük, hogy egy több profitcentrumból álló, egymással ezer szállal összekötött vállalati struktúrát kellett szétválasztani az elmúlt három hónap alatt úgy, hogy ne maradjanak elvarratlan szálak. Ehhez jött még az évvégi hajrá, ami a gazdasági év sikeres lezárásához szükséges, így az idô csak ahhoz volt elég, hogy többé-kevésbé megismerjük egymást.

A Michelin-csoport tagjának lenni azonban az erkölcsi státuszon kívül (a Michelin a világ elsô gumiabroncsgyártó vállalata) hallatlan gyakorlati elônyökkel járhat, és ezt máris érezzük. Megváltozott a bankok attitüdje a vállalat irányában, változott a szállítóink magatartása és változott a vevôink viszonyulása is. Vannak tehát olyan pozitív jelek, amelyek rögtön érzékelhetôek voltak. A Michelin vezetési szervezete azonban gyökeresen különbözik a Taurusétól, és egy egészen más, internacionális vállalat gondolkozását reprezentálja. Ráadásul 1996 elején egy világszerte újdonságnak számító négydimenziós mátrix szervezeti rendszert vezettek be, amelyet meg kell értenünk és implementálnunk kell. Az elkövetkezendô néhány hónap feladata az lesz, hogy beilleszkedjünk ebbe a struktúrába.

-- A sajtókommunikációk szerint a Michelin kötelezettségeket vállalt az általa megtartandó profil fejlesztésére. Kérjük, ismertesse a Taurus fejlesztési stratégiájának ennek megfelelô módosítását és a stratégia fôbb elemeit.

Valóban, a Michelin a Taurust mûködtetni akarja, és ehhez elengedhetetlenül fontos a fejlesztés. Itt azonban két részre kell választani a dolgokat. A Taurusnak megvolt és megvan a saját termékszerkezete és az ehhez illeszkedô vállalati funkciórendszere. Termékeink közül igen sok jó reputációnak örvend a világban, öregbítve ezzel a Taurus márkanév hírét. Ezen termékek gyártása, további fejlesztése és a Taurus márkanév kezelése továbbra is a Taurus feladata marad, s ehhez megkapjuk a Michelintôl a szükséges támogatást. Mivel egyes termékeink valóban világszínvonalúak, mint pl. a mezôgazdasági abroncsok, ezek területén bizonyos szegmensekben kapacitásbôvítést tervezünk, más szegmensekben szortimentbôvítést is.

A fejlesztési stratégia másik nagy része az új termékek gyártásának megvalósítása a Taurus gyáraiban. Ebben a vonatkozásban több projekt is munkálkodik, megvalósíthatósági tanulmányok készítése és elôkészítése folyik. Nyilvánvaló, hogy a Michelin a birtokába került gyárakat és telephelyeket optimálisan kívánja mûködtetni, így pl. a váci telephelyen, ahol ma alig folyik tevékenység, várhatók beruházások, és a nyíregyházi gyár birtokában lévô -- ma még üres -- területet is hasznosítani fogja.

-- Köszönjük az interjút.

A TUDOMÁNYOS ÉLET HÍREI

Az MTA Kémiai Tudományok Osztálya 1996. október 15-i ülésén állást foglalt az osztály területén, illetve a más osztályokkal közösen mûködô ún. komplex bizottságokról, munkabizottságokról.

Az Osztály az alábbi bizottságok újjáalakulását mondotta ki, és szervezésükkel a következôket bízta meg:

A korábbi hálózati beosztáshoz képest lényegében nem változott az Analitikai Kémiai, a Fizikai Kémiai és Szervetlen Kémiai, a Radiokémiai, az Élelmiszertudományi és a Szerves Kémiai Bizottság területe. Ez utóbbi neve Szerves Kémiai és Biomolekuláris Kémiai Bizottsággá alakult.

Az Agrártudományi és Technológiai Komplex Bizottság lényegében a korábbi Makromolekuláris Kémiai Bizottságból alakult olymódon, hogy mûködési területe kibôvült a szilikátkémiával, a kompozitokkal és a fémes anyagokkal.

A Környezeti Kémia Bizottság újonnan szervezendô bizottság, amelyet interdiszciplináris jelleggel hoztak létre.

A bizottságokon belüli munkabizottságok szervezeti hovatartozására nem térünk ki.

A magyar kultúra napján, 1997. január 22-én Dr. Bernáth Gábor, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Gyógyszerkémiai Intézet tanszékvezetô egyetemi tanára, a kémiai tudomány doktora, a kémikus társadalom jól ismert tagja, számos hazai szakmai szervezet tagja, vezetôségi tagja, vezetôje Szent-Györgyi Albert-díjat kapott. Ebben a magas kitüntetésben a magyar felsôoktatás területén dolgozó iskolateremtô, nemzetközi hírû tudósok részesülnek. Nagy elismerés ez a kitüntetettnek, de megtiszteltetés a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemnek és a Gyógyszerésztudományi Karnak is, ahol dolgozik és megtiszteltetés munkatársainak is.

Dr. Bernáth Gábor 1933-ban született Kunszentmiklóson, ott is érettségizett 1952-ben. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar vegyész szakán 1957. februárjában szerzett oklevelet. Fodor Gábor professzor felterjesztésére 1957. febr. 1-jén gyakornoki kinevezést kap a Szerves Kémiai Tanszékre, ahol 1979. július 1-ig dolgozik. Egyetemi doktor 1962-ben, önálló aspiránsként lesz a kémiai tudományok kandidátusa 1967-ben. A kémiai tudományok doktora fokozatot 1974-ben nyerte el. A JATE-n egyetemi tanári kinevezést 1977-ben kapott. 1979. júl. 1. óta a SZOTE Gyógyszerkémiai Intézetének tanszékvezetô egyetemi tanára.

Fôbb kutatási területei: kondenzáltvázas telített és részlegesen telített heterociklusok szintézise, sztereokémiája, reakcióinak vizsgálata, potenciális farmakonok szintézise. Eredeti tudományos közleményeinek száma több mint 300, továbbá 22 összefoglaló közlemény és könyvrészlet és 21 gyógyszerszabadalom társszerzôje. További 58 közleménye az idegen nyelvû közlés mellett magyarul is megjelent. Több mint 270 külföldön és 42 Magyarországon idegen nyelven elhangzott tudományos elôadás szerzôje, társszerzôje. Közleményeire több mint 800 független hivatkozás történt.

Tudományos munkásságának fôbb eredményeit három (egymást részben átfedô) dolgozatsorozatban közölte: Saturated Heterocycles, Part 252: Liebigs Annalen Chem., közlésre elfogadva; Stereochemical Studies, Part 165: Tetrahedron 48, 4979 (1992); Cyclic Aminoalcohols and Related Compounds, Part 39: Sci. Pharm. 64, 367 (1996).

Legjelentôsebb eredményeit a telített karbociklusokkal kondenzált 1,3-heterociklusok szintézise, sztereokémiája és reakcióinak vizsgálata körében érte el. Munkássága e területen nemzetközi vonatkozásban is úttörônek számít. Munkáit a legújabb monográfiák nagy terjedelemben idézik. Az utóbbi években a heterociklusos kémia európai (Bled), japán (Tokió), ausztrál (Bowral), kínai (Taipei) és egyéb nemzetközi kongresszusainak plenáris vagy meghívott elôadója volt. Különös gondot fordított a hazai és nemzetközi konferenciákon való résztvételre. A Nemzetközi Heterociklusos Társaság világkonferenciáin és a hozzákapcsolódó kongresszusokon: így pl. Tokióban, a kanadai Waterlooban, Heidelbergben, Toledoban, Jeruzsálemben, Szöulban és Hong-kongban kivétel nélkül két vagy több intézeti munkatársával vett részt.

Újabb munkái közül kiemelkedô még az 1,3-oxazinok gyûrû-lánc tautomériájának kvantitatív tanulmányozása és új retro Diels-Alder reakció felismerése. Korábbi munkái közül a sztereoizomer kvaterner morfin és tetrahidroizokinolin sók elôállítása és az aliciklusos 1,3-aminoalkoholok N,O-acilvándorlásának kinetikai tanulmányozása váltott ki széleskörû nemzetközi elismerést.

Munkásságáért 1989-ben Akadémiai-díjban, 1994-ben Kálmán Alajossal és Sohár Pállal megosztott Széchenyi-díjban részesült.

Tudományos vezetôi tevékenységét, a telített heterociklusos vegyületek kutatása terén elért iskolateremtô munkásságát jellemzi, hogy munkatársai közül az utóbbi években hárman kémiai tudomány doktora minôsítést szereztek és egyetemi tanári elôléptetésben részesültek. Kilenc munkatársa kandidátusi értekezést készített, kettô Zemplén Géza-díjat kapott. Egy munkatársa második ízben is elnyerte a Magyary Zoltán ösztöndíjat.

Szerkesztôbizottsági tagságai: Acta Phys. et Chem. 1977--1979; Acta Pharm. Hung. 1980-tól; Magyar Kémiai Folyóirat 1985-tôl; Organic Preparations and Procedures International 1987-tôl; Die Pharmazie 1991-tôl; J. Heterocyclic Chemistry 1995-tôl.

Tudományos tagságai: MKE Csongrád Megyei Csoport elnöke 1981-tôl; MKE Elnökség tagja 1981-tôl; MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Kémiai Szakbizottság elnöke 1990-tôl; MTA Szegedi Akadémiai Bizottság tagja 1990-tôl; MTA Kémiai Tudományok Osztálya tanácskozó tagja 1990--1993; MTA Szerves Kémiai Bizottság tagja 1979-tôl; MTA Alkaloidkémiai Munkabizottság tagja 1971-tôl; MTA Gyógyszerészeti Bizottság tagja 1990--1993; MTA Elméleti Szerves Kémiai Munkabizottság tagja 1983-tól; MTA Heterociklusos Kémiai Munkabizottság tagja 1990-tôl; Magyar Gyógyszerészeti Társaság tagja 1979-tôl; MGYT Tudományos Bizottság tagja 1992-tôl; MTA Gyógyszerkutatási Bizottság tagja 1990-tôl; Royal Society of Chemistry of Great Britain Fellow-ja 1989-tôl; Nemzetközi Heterociklusos Kémiai Társaság tagja 1987-tôl és Regionális Officer-je 1991-tôl. Tagja a SZOTE Tudományos Bizottságának, elnöke a SZOTE Mûszerbizottságának. A "Bioaktív vegyületek kémiája" Ph.D.} program vezetôje 1993-tól; a SOTE Habilitációs Bizottságának tagja 1994-tôl; a KLTE TTK Habilitációs Bizottságának tagja 1994-tôl.

Kiemelkedô oktató és kutatómunkája szorosan kapcsolódik a gyógyszerkutatáshoz. Gyógyszerkémiai eredményei közül az eredeti magyar gyógyszer JUMEX szerkezet-hatás összefüggésének felderítéséhez való hozzájárulás és egy humán kivizsgálásra is került minor analgetikum (CHINOIN 150) szintézise terén elért eredményei emelhetôk ki.

Kiemelendôk az igen széleskörû és gyümölcsözô hazai és külföldi kooperációs kapcsolatai. Ezek elismeréseként érdemelte ki a Finn Tudományos Akadémia külföldi tagságát és megkapta a Sassari Egyetem (1991) és a Salamancai Egyetem emlékplakettjét. Szülôvárosa, Kunszentmiklós a városalapítás 250. évfordulója alkalmával Emlékplakettel tüntette ki. Különösen büszke szülôvárosa gimnáziumára, egykori tanáraira.

Az iskolateremtô tevékenységhez tartozik, hogy az intézetben dolgozó fiatal munkatársak számára nyitott lehetôségek állnak rendelkezésre, hogy tudásukat hosszabb külföldi tanulmányutakon elmélyítsék. Az utóbbi idôben Skóciában, Belgiumban és Finnországban voltak hosszabb tanulmányúton a Ph. D. hallgatók.

A Magyar Kémikusok Lapjában 1985 és 1988 között szerkesztette, majd 1996-ban újraindítva ismét nagy gonddal szerkeszti a "Szintetikus szerves kémia újabb eredményei" címû sorozatot [Magyar Kémikusok Lapja, 40, 37 (1985), 51, 464 (1996)], melynek fô célkitûzése, hogy a kémikusok szélesebb köre részére nyújtson általános ismereteket és felhívja a figyelmet a szintetikus szerves kémia legújabb eredményeire. Igen tiszteletre méltó célkitûzése a sorozatnak a magyar kémiai szaknyelv ápolása és az újabb kémiai szakkifejezések magyar kémiai helyesírásának bevezetése. Összefoglaló közleményeiben következetesen törekszik a telített heterociklusos kémia helyének meghatározására, a Gyógyszerkémiai Intézetben elért eredmények ismertetésére.

Tudományos dolgozatainak nagy száma, kiemelkedôen magas összimpakt faktora, tekintélyes idézettsége mellett jelenlegi töretlen aktivitását jelzi, hogy 1996 szeptemberében háromhetes ausztráliai elôadókörútja során szinte másnaponta más-más városban tartott tudományos elôadást.

Magánéletérôl, szabadidejérôl annyit, hogy országosan és nemzetközileg ismert bélyeggyûjtô, választott tagja a Magyar Tudományos Filatéliai Társaságnak. Könyvbarát. Régóta szereti és mûértô gondosságával gyûjti a szegedi és a modern festôk képeit. Scheiber-gyûjteménye egyedülálló.

A magas elismerés munkatársait, tanítványait is büszkévé teszi. Kitartó, elhivatott munkájához, további eredményes alkotótevénységéhez erôt és egészséget kívánunk mindannyian.