Szemle... Szemle... Szemle...

Magyarország aláírta a vegyifegyverek betiltásának egyezményét

Hatvanötödik országként írtuk alá a vegyifegyverek betiltására vonatkozó nemzetközi egyezményt ( CWC = Chemical Weapons Convention), ami félév eltelte után lép hatályba miután ratifikálták. Az egyezmény szerint tilos a vegyi fegyverek termelése, tárolása, elosztása és használata; a meglévô készleteket pedig meg kell semmisíteni.

(A két e tekintetben legfontosabb ország az USA, ill. Oroszország az egyezményt eddig nem ratifikálta.)

A Vegyipari Szövetség Európai Bizottsága (CEFIC) reméli, hogy az egyezményhez a világ minden országa csatlakozni fog. A hollandiai Hágában állítják fel a szervezet székhelyét (OPWC = Organisation for the Prohibition of Chemical Weapons).

Hôálló észterezô savkatalizátor

Észterezéshez, elszappanosításhoz, acetilezéshez katalizátorként az erôs ásványi savakon kívül a hôálló észterezô savkatalizátorokat szerves kötésben, szilárd halmazállapotban használják (pl. acilezett polisztirol). Ezeket nem kell a reakciótermékbôl kémiailag eltávolítani, ez fizikai szûrési mûvelettel is megoldható (pl. a dioktilftalát lágyító, az alkilfenol, a szerves acetátok elôállításánál). A polisztirol alapú katalizátor felhasználásnak olvadás- ill. lágyuláspontja szab határt (120^o).

A német Degussa cég kifejlesztette 230^o-ig használható katalizátorát, amelynek bázisa a polisziloxán, amire alkilszulfonsavat kondenzálnak vagy ojtanak rá. A cég mind szuszpenzióban, mind állóágyban használatos katalizátorokat fejlesztett ki: elôbbi esetben 0,1--0,4 mm átmérôjû mikrogömbök, utóbbiban 1,4 mm szemcsenagyságú tárcsák formájában.

Világprobléma a mérgezô higany-hulladék

Hamburgban tartották meg 1996 augusztus elején a 4. Nemzetközi Higany-Kongresszust, amin elhangzott, hogy a Föld bioszféráját évente újabb 5000 tonna higany szennyezi, amibôl csak 1000 tonna természetes eredetû (tûzhányók) és 4000 tonna az ember tevékenységének következménye.

A higany és vegyületei jelentôs mértékben mérgezik az életet, különösen a metilhigany az, ami már nagyszámú súlyos megbetegedést okozott Japánban ( Minimata) a II. világháború után. Ott a tengerpart mellé települt higanykatódos cellákkal mûködô sólé-elektrolizáló üzembôl az elfolyt vizeket tisztítatlanul a tengerbe engedték, ahol hagyományosan intenzíven halászott a partmenti lakosság. A metilhigany a halak életfolyamatai során képzôdött és felhalmozódott a tesükben, amit az emberek késôbb elfogyasztottak.

A legfôbb természetkárosító emberi tevékenységek a következôk:

• aranybányászat kezdetleges ipari körülmények között (Dél-Amerika, Indokína és Afrika). Ott az üledékes aranytartalmú kôzetekbôl azt higannyal oldják ki. A higanyfajlagos 1,3 t Hg/l t Au. Az Amazonas folyó vízgyûjtô-területén évente 250 tonna higanyt használnak,
• higannyal dolgozó termelôüzemek elszennyezett altalaja, amibôl az esô és a talajvíz kimossa a higanysókat, amik a föld-alatti és -felszíni vizek mentén messzire terjedhetnek. A megoldás eddig a talaj higanymentesítése volt annak kibányászása és hôkezelése révén, aminek során a higanysók elbomlanak, majd elszublimálnak; az eltávozó gázokból a higany kondenzálható, lehetôleg zeolitos abszorpcióval, amibôl a higany visszanyerhetô (aktívszenes elnyeletéssel ez nem lehetséges). Ez költséges módszer, elônyösebb lehet ennnél a most kifejlesztés alatt álló elektrolízises higany-kioldás, amivel ugyancsak visszanyerhetô a fémhigany. Az USA-ban a Környezetvédelmi Hivatal ( Environmental Protection Agency; EPA) 1989 és 1993 között 2 350 tonna visszanyert higanyt exportált és még 5 200 tonnát elraktározott. A nyugat-európai fejlett országok is évi száztonnás nagyságrendben higanyexportôrök; ezt a fejlôdô országok vásárolják fel,
• higanykatódos cellákkal dolgozó sóléelektrolizáló üzemek,
• erômûvek és szemétégetôk, ilyenek szolgáltatták 1991-ben Németországban füstgázaikban a higanyszennyezés 41%-át.

A környezetvédelem, a technológia korszerûsítése, no meg a termelés visszaesése elsôsorban a fejlett régiókban érezteti hatását (higany-szennyezés csökkenés), a most rohamosan iparosodó távol-keleti országokban még nem, és így tovább növekszik a Föld higany-terhelése.

Radioaktív hulladékok üledékének kivétele a tarályokból

Folyékony radioaktív hulladékot tartalmazó nagyméretû tartályok fenekén a hosszú tárolási idô alatt kicsapódott és akár zaggyá, akár szilárd kéreggé a fenékre rakódott üledék fellazításához és ennek kihordására szolgáló távirányított berendezést dolgoztt ki a Pacific Nortwest National Laboratory (PNNL, Ruchland, Wash. USA) állami kutatóintézet, amelynek 2 elsô prototípusát, egyenként 100 000 USD költséggel, 1997-ben állítják fel az ugyancsak állami Oak Ridge National Laboratory (Tennessee) kutatólaboratóriumban.

A felaprítást a fenék felett 1,2 centiméterrel pásztázó nagynyomású vízsugár végzi, ami egy 0,75 mm átmérôjû fúvókán lép ki (33--466 bar a nyomás). Az eredeti üledékréteg a nagynyomású vízsugár hatására elporlad és feliszaposodik. Az eltávolító vízsugár-szivornya egy szívótömlô, amelyhez a szükséges kinetikai szívóerôt a vízsugárszivattyú szolgáltatja; a tömlô is a fenék mentén pásztázik.

A kétféle vízáram-mennyiség teljesítménye a következô:

• aprítósugár: 3,8 l/min.
• kihordó áram: 30--60 l/min.

A cellofán-reneszánsz részletesebb adatai

A német Frauenhofer Alkalmazott Polimerkutatási Intézetében ( Teltow) fúvással elôállítható új cellulózfilmjének eljárásáról adatokat közöltek:

• a fúváshoz a cellulóz N-metilmorfolin-oxidos vízes oldatát használják,
• a fúvóka gyûrû keresztmetszetû; a film azáltal képez buborékot, hogy ezután át tudjon hatolni egy 1 centiméter széles levegôrésen; megszilárdulását vízfürdô idézi elô,
• szemben a hagyományos cellofángyártással, amikor a cellulóz viszkózoldatát öntik forgó hengerre, az új cellofán keresztirányú szakítószilárdsága 200 MPa, míg elôbbi esetben 75 MPa.

Vissza