A magyarországi NMR-kutatások kezdetei
Tompa Kálmán, MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézete, Budapest
Összefoglaló
A hazai NMR kutatások történelmének kezdeteit, majd a KFKI-ban és annak utódintézetében tett néhány tematikus első lépését vázoltam. A kezdő lépéseket, Faragó Péter vezetésével Gécs Mária és Mertz János tették meg. A gondolat – miszerint az eszközhátteret illetően, itthon is eredményesen művelhető kutatás elinduljon – Bay Zoltántól származott. Az első hazai publikációk 1954-ben és 1955-ben, tehát nyolc illetve, kilenc évvel F.Bloch és E. M. Purcell és munkatársaik Nobel-dijas dolgozatai megjelenése után kerültek a világ szeme elé.
A továbbiakban a MTA KFKI (ma részbeni jogutódként MTA SZFKI) NMR laboratóriumá-nak első lépéseit ismertettem, majd a további tevékenységéből olyan példákat válogattam, amelyek
Nem vállalkoztam arra, hogy a tudomány más területein tett első hazai NMR kutatási lépéseket is felsoroljam; ezt megtette Sohár Pál a Magyar Kémiai Folyóiratban [100, 469(1994]. Annyit talán érdemes ismételni, hogy a molekulaszerkezet vizsgálatra szánt első “nagyfelbontású” 60 MHz-es NMR berendezés 1964-ben került a MTA KKKI-ba, és ugyanitt helyezték 1973-ban üzembe az első 100 MHz frekvenciájú Varian FT berendezést, ugyan akkor, mint a Központi Fizikai Kutató Intézetben a széles frekvencia tartományban működő Bruker pulzus spektrométert. A KFKI-s csoport a tudományterület szélesítése érdekében végzett tevékenységéhez tartozik még két előadássorozat: 1961-62 fordulóján a Magyar Kémikus Egyesület rendezvényeként, Szőke József szervezésében “Nagyfelbontású NMR spektroszkópia kémiai alkalmazásai”, majd 1975 tavaszán Mátrafüreden “NMR módszer és biokémiai alkalmazásai” címmel. Történelmet írni királyokról szoktak, a mi történelmünk ettől eltér, de a tudományművelők közül legalább az irodalomjegyzékben igyekeztem felsorolni azokat, akik tevőlegesen alakították a kezdeteket.a célkitűzésnek megfelelően kezdetet jelentettek (módszer és eszközfejlesztés, anyagcsalád, vagy fizikai jelenség szempontjából, és természetesen nemcsak a magyar ugaron). Példaként itt a híg ötvözetek, a fémüvegek, a fém-hidrogén rendszerek, valamint az élettudomány számára fontos anyagok említése történt. a leegyszerűsítő modellek alapján homogénnek tekintett, de valójában heterogén rendszerek vizsgálatára vonatkoznak, nem egyetlen fizikai/kémiai jellemző mérésén és annak értelmezésén, hanem a kutatás összetett mivoltát illetően több paraméter együttes vizsgálatán alapulnak, ma is folytatódnak újabb “szöveg-környezetben”.