Három 2-hidroxi-1-ciklopentánkarbonsav és három analóg karboxamid röntgendiffrakciós analízise a szupermolekuláris szoros illeszkedés öt alapformáját tárta fel. Mindegyiket két intermolekuláris hidrogenhíd: O-H•••O=C (HB1) és X-H•••O-H (X = O, NH) (HB2) szervezi kristállyá. Ezek az alapformák amelyek csak racém kristályokban jöhetnek létre sugalmazták, hogy a hasonló módon, 1,2-diszubsztituált széngyûrûk esetében a még elképzelhetõ szoros illeszkedés formákat megjósoljuk. A hidrogénhidak négy alapformájának (homokirális spirál és szalag, továbbá heterokirális meánder és gyûrû) kombinációjából további tizenkét minta volt levezethetõ. Hogy igazoljuk ezen kanonikus szoros illeszkedési formákat analóg 2-hidroxi-1-ciklohexán, -cikloheptán és -ciklooktánkarbonsavak szintézisét, kristályosítását és röntgendiffrakciós analízisét is elvégeztük. Az új szerkezetek négy újabb mintát igazoltak. A HB1 és HB2 hidrogénhidak által váltakozva bezárt R₂²(12) dimerekbõl felépülõ végtelen láncok, amelyek a transz-2-hidroxi-1-ciklooktánkarbonsav (8T) kristályait összetartják, a kanonikus formák új értelmezését sugallták. Valóban a heterokirális OC és OH dimerek és homokirális társulásaik (spirálok) egyszerû topológiai kombinációja 17-bõl 13 szoros illeszkedés formát indukál. Jelenleg a felderített 14 kristályszerkezet 9 kanonikus formát képvisel. Végkövetkeztetés, az eddigi eredmények csupán egy jéghegy csúcsa(i).