A Publikációs Stratégia mérésének fontossága

VINKLER PÉTER
A Publikációs Stratégia mérésének fontossága
Elõadáskivonat
(Az elõadás a Kémiai Tudományok Osztálya 2001. szeptember 18-i ülésén hangzott el.)

Általánosan elfogadott vélemény, hogy a publikálás a tudományos kutatási folyamat része. „A tudomány lényege a kommunikáció” – állítja F. Crick. Garvey szerint az új természettudományi eredményeknek mintegy 80%-a folyóiratcikkekben jelenik meg. A folyóiratokban megjelent cikkek mindazon információknak jelentõs hányadát tartalmazzák, amelyek új tudományos eredmények eléréséhez s így publikálásához is szükségesek.
Az egyes folyóiratoknak a nemzetközi tudományos kommunikációban betöltött szerepe igen különbözõ. Minden kutató a saját mércéje szerint ítéli meg a kiadványokat, mégis állítható, hogy az egyes szakterületeken belül a folyóiratok tudományos értékérõl hallgatólagos közmegegyezés van.
A tudománymetria Garfield javaslatára a folyóiratok nemzetközi hatását a kapott idézetek és a megjelentetett cikkek száma alapján méri. Az 1. képlettel definiált folyóirat-hatástényezõt (impact factor, t=2) Garfield-tényezõnek (GF) hívjuk.

y: hivatkozási év
t: publikációs idõtartam (2 év)
C_y: az illetõ folyóirat t-idõszakban publikált cikkei által y-évben kapott idézetek száma
P_t: a t-idõszakban megjelent cikkek száma
1. képlet
A folyóiratok nemzetközi hatását mérõ Garfield-tényezõ (hatástényezõ)

A kutatók, a kutatócsoportok, az országok tudományos teljesítményének megítélésekor, pályázatok, disszertációk, jelentések benyújtásakor, tudományos állásba történõ kinevezéskor igen jelentõs súllyal esik latba: az illetõ(k)nek hány publikációja jelent meg, illetve hol jelentek meg a publikációk? Ezért lényeges a Publikációs Stratégia vizsgálata.

P: cikkek száma
GF_i: az i-edik cikket megjelentetõ folyóirat Garfield-tényezõje (impact factora)
GF_m: viszonyítási alap, pl. a megfelelõ szakterület folyóiratainak átlagos GF-adata

2. képlet
Publikációs Stratégia, Relatív Publikációs Stratégia

A Relatív Publikációs Stratégia kiszámításához alkalmazott viszonyítási alap (GF_m) kérdése a tudománymetria egyik legfontosabb és legvitatottabb fejezete.
Viszonylag zárt információs kört képviselõ kutatási területeken (pl. polimer kémia, szintetikus szerves kémia) az illetõ szakterület cikkeit tartalmazó folyóiratok csoportja könnyen elkülöníthetõ. E folyóiratok GF-adatának a cikkek számával súlyozott átlaga jól alkalmazható mint viszonyítási alap, azaz a szakterület cikkeinek átlagos idézettsége. Lényeges megvizsgálnunk, vajon milyen hatása van a cikkek idézettségére a publikációs stratégia megválasztásának? Elsõ közelítésben elfogadhatjuk értékmérõnek a referáló adatbázisokban való megjelenés tényét. A mintegy 50-60000 természettudományi folyóiratból a Science Citation Index (SCI) hozzávetõleg 6-8000 folyóiratot referál.

4. táblázat
Természettudományok folyóiratcikkeinek idézettségi eloszlása
(kémia, orvostudomány, csillagászat, földtudomány, fizika, biológia)

idézetek száma
cikkenként SCI-ben referált
cikkek %-a SCI-ben
nem referált cikkek %-a

0 15,0 60,1

1 7,9 12,1

2-4 18,2 12,8

5-9 20,2 7,9

10-16 15,2 4,3

17-25 9,5 1,4

26-50 9,3 1,2

51-100 3,6 0,3

>100 1,2 0,0

Összesen 100,1 100,1

A cikkek megjelenésének ideje: 1976-1980
A cikkeket idézõ cikkek megjelenésének ideje: 1980-1988
Forrás: Bourke és Butler, 1996

Az SCI-ben referált cikkek idézettsége lényegesen meghaladja az ebben az adattárban nem szereplõ írásokét.

5. táblázat
Néhány elismert, hazai kémikus Publikációs és Relatív Publikációs Stratégiai mutatói

Sorszám Szakterület Szakterületi átlagos GF
(GF_m) Publikációs Stratégia
(PS) Relatív Publikációs Stratégia
(RPS) Sorrend Relatív Idézettség
(RCR) Sorrend

1. Szerves kémia 1,597 1,588 0,994 6. 4.78 6.

2. Szerves kémia 1,597 1,638 1,026 3. 4.27 7.

3. Fizikai kémia 1,968 1,127 0,573 11. 5.17 4.

4. Fizikai kémia 1,968 1,983 1,008 4. 6.23 3.

5. Fizikai kémia 1,968 0,686 0,349 12. 1.86 12.

6. Fizikai kémia 1,968 2,100 1,067 1. 2.99 9.

7. Fizikai kémia 1,968 1,660 0,843 8. 2.52 10.

8. Polimer kémia 0,830 0,877 1,057 2. 6.91 2.

9. Szerkezetkutatás 1,597 1,101 0,689 10. 3.15 8.

10. Szerkezetkutatás 1,597 1,163 0,728 9. 2.44 11.

11. Szerkezetkutatás 1,968 1,978 1,005 5. 5.13 5.

12. Analitika 1,557 1,369 0,879 7. 7.06 1.

Megjegyzés:

I: idézetek száma
GF_i = az i-edik cikk Garfield-tényezõje
Egyének Publikációs Stratégiája és a publikált információk hatása – amit azt a táblázat alján látható RCR-mutatóval (lásd: Schubert és Braun, 1986) jellemeztem – között nem minden esetben egyértelmû az összefüggés. Az RCR-mutató és az RPS-mutató közötti Spearman-féle rangkorreláció gyenge (0,378).
Az MTA Fizikai-kémiai és Szervetlen kémiai bizottságához tartozó munkabizottságok tagjainak Információs, Publikációs és Hivatkozási Stratégiáját vizsgáltuk (Vinkler és Bérces, 2000).

6. táblázat
Az MTA Fizikai-kémiai és Szervetlen kémiai munkabizottsági tagjai által megadott folyóiratok súlyozott Garfield-tényezõ átlagai a folyóiratok alkalmazása szerint

Folyóirathalmaz Szakterület

Elméleti Szerkezeti Kinetikai Katalízis Elektro-
kémiai Kolloidikai Szervetlen kémiai

Publikál benne (PS) 2,828 1,865 2,245 2,440 1,375 1,718 1,781

Olvassa (IS) 3,544 2,637 2,545 2,659 1,882 2,475 2,773

Hivatkozza (HS_w) 3,214 2,195 2,647 2,771 1,887 1,842 3,019

7. táblázat
A Relatív Publikációs Stratégia (RPS) értékei különbözõ viszonyítási alapokkal számolva szakterületenként

Mutató Szakterület

Elméleti Szerkezeti Kinetikai Katalízis Elektrokémiai Kolloidikai Szervetlen kémiai

PS / IS 0,789 0,707 0,882 0,918 0,759 0,694 0,642

PS / GF_m 1,084 0,715 0,861 0,935 0,527 0,659 0,680

PS / GF_i 0,833 1,967 0,661 0,820 1,028 1,103 0,703

Belsõ standard J. Phys. Chem. J. Mol. Struct. J. Phys. Chem. J. Catal. Electrochim. A. J. Coll. Int. Sci. Inorg. Chem.

GF_i 3,395 0,948 3,395 2,974 1,337 1,558 2,534

IS: az olvasott folyóiratok átlagos GF-adata
GF_m: szakterületi átlagos Garfield-tényezõ (2,602)
GF_i: a belsõ standard Garfield-tényezõje
A legtöbb szakterületen a Relatív Publikációs Stratégia (RPS) a nemzetközi átlagnak megfelelõ, egyes területeken azonban elmarad attól.

8. táblázat
A megjelent cikkek Százalékos Gyakorisága (G%) a hazai folyóiratokban

Szakterület A válaszadók által megemlített folyóiratok száma Említések száma összesen G %

ACH
Models in Chemistry-ben Magyar
nyelvû kiadványokban Összesen

Elméleti 23 50 0,00 0,00 0,00

Szerkezeti 39 80 8,75* 1,25 10,00

Kinetikai 43 135 4,44 0,00 4,44

Katalízis 33 121 0,00 0,83 0,83

Elektrokémiai 20 45 11,11 13,33 24,44

Kolloidikai 26 61 1,64 14,76 16,40

Szervetlen kémiai 43 94 2,13 5,32 7,45

Átlag 32 84 4,01 5,07 9,08

G %: Százalékos Gyakoriság = 100 · [az illetõ folyóirat(ok) megkérdezettek által történt említéseinek száma]/ [az összes megemlített folyóirat említéseinek száma]
A G% adatokat a válaszadók által közölt teljes halmazból számítottuk.
*: ACH Models in Chemistry és Acty Phys. Hung. c. folyóirattal együtt

A hazai folyóiratok viszonylag kicsiny GF-adata miatt az azokban gyakran publikálók RPS-értéke kisebb lehet.
Országok esetében a világ tudományához való százalékos hozzájárulás és a Relatív Publikációs Stratégia között lineáris összefüggést állapíthatunk meg. Megjegyzendõ, hogy a Relatív Tudományterületi Hatás (RW) mutatószáma megegyezik az idézetek és a publikációk százalékos hozzájárulásainak hányadosával.

9. táblázat
Néhány ország Publikációs és Idézettségi Részesedése (P %, ill.C %), továbbá Relatív Idézettség (RCR), Relatív Szakterületi Idézettség (RW) és Relatív Publikációs Stratégia (RPS) mutatószámai a fizikai kémiában 1989-1993 között

Ország P (%) C(%) RCR RW RPS

USA 24,87 38,84 1,14 1,56 1,37

Szovjetunió 12,12 2,17 0,80 0,18 0,22

Japán 9,58 8,93 0,86 0,93 1,08

Németország 8,29 8,81 1,09 1,06 0,98

India 2,34 1,50 0,70 0,64 0,91

Lengyelország 1,89 1,28 0,69 0,68 0,99

Dánia 0,68 0,71 1,11 1,04 0,94

Magyarország 0,68 0,66 0,93 0,97 1,05

Csehszlovákia 0,68 0,45 0,74 0,66 0,90

Ausztria 0,51 0,55 1,12 1,08 0,96

Finnország 0,48 0,38 0,94 0,79 0,84

Magyarázatok

RPS

C: idézetek száma
P: cikkek száma
GF_i: az i-edik cikk Garfield-tényezõje

10. táblázat
Néhány ország Publikációs és Idézettségi Részesedése (P %, ill.C %), továbbá Relatív Idézettség (RCR), Relatív Szakterületi Idézettség (RW) és Relatív Publikációs Stratégia (RPS) mutatószámai a szerves kémiában 1989-1993 között

Ország P (%) C(%) RCR RW RPS

USA 23,16 32,67 1,08 1,41 1,30

Japán 12,89 14,73 1,06 1,14 1,08

Szovjetunió 10,30 3,35 0,92 0,33 0,35

Németország 7,96 8,23 1,09 1,03 0,95

India 4,83 2,15 0,69 0,45 0,64

Lengyelország 1,18 0,72 0,66 0,61 0,92

Csehszlovákia 0,74 0,47 0,84 0,64 0,75

Magyarország 0,59 0,38 0,70 0,64 0,91

Dánia 0,43 0,36 1,01 0,84 0,81

Finnország 0,42 0,33 0,98 0,79 0,78

Ausztria 0,41 0,42 1,00 1,02 1,02

11. táblázat
44 ország Relatív Idézettség (RCR), Relatív Szakterületi Idézettség (RW) és Relatív Publikációs Stratégia (RPS) mutatószámai az összes tudományterületre vonatkozóan 1989-1993 között a Science Citation Index adatbázisának alapján

Ország P(%)
(halmozott) C(%)
(halmozott) RCR RW RPS

USA 33,78 49,87 1,06 1,48 1,39

Anglia 41,87 58,52 1,07 1,07 1,00

Japán 49,76 65,33 0,95 0,86 0,90

Németország 56,08 71,68 1,09 1,00 0,92

Szovjetunió 61,94 72,80 0,79 0,19 0,24

Franciaország 66,73 77,36 0,99 0,95 0,96

Kanada 70,89 81,35 0,96 0,96 1,00

Olaszország 73,67 83,47 0,86 0,76 0,88

Ausztrália 75,74 85,26 0,96 0,86 0,90

Hollandia 77,71 87,52 1,10 1,15 1,05

India 79,58 88,11 0,55 0,32 0,57

Spanyolország 81,18 89,05 0,76 0,59 0,77

Svédország 82,75 90,82 1,11 1,13 1,01

Svájc 83,94 92,53 1,15 1,44 1,25

Kína 84,98 92,82 0,54 0,28 0,52

Izrael 85,92 93,59 0,79 0,82 1,03

Belgium 86,74 94,39 0,99 0,98 0,99

Lengyelország 87,50 94,70 0,67 0,41 0,60

Dánia 88,24 95,45 1,12 1,01 0,91

Finnország 88,86 96,01 1,06 0,90 0,85

Csehszlovákia 89,42 96,22 0,78 0,38 0,48

Ausztria 89,97 96,67 0,99 0,82 0,82

Tajwan 90,48 96,88 0,69 0,41 0,61

Brazília 90,97 97,07 0,58 0,39 0,67

Dél-Afrika 91,46 97,30 0,77 0,47 0,62

Norvégia 91,91 97,67 0,98 0,82 0,83

Új-Zéland 92,33 97,97 1,00 0,71 0,71

Magyarország 92,66 98,13 0,69 0,48 0,71

Görögország 92,96 98,26 0,66 0,43 0,65

Argentína 93,26 98,39 0,54 0,43 0,78

Dél-Korea 93,55 98,49 0,64 0,34 0,56

Jugoszlávia 93,84 98,59 0,61 0,34 0,58

Egyiptom 94,08 98,64 0,54 0,21 0,39

Bulgária 94,32 98,70 0,57 0,25 0,41

Mexikó 94,54 98,80 0,61 0,45 0,74

Törökország 94,72 98,84 0,52 0,22 0,47

Írország 94,90 98,98 0,98 0,78 0,82

Hongkong 95,06 99,07 0,76 0,56 0,69

Chile 95,22 99,14 0,75 0,44 0,60

Szaud-Arábia 95,35 99,18 0,61 0,31 0,49

Portugália 95,48 99,24 0,72 0,46 0,70

Nigéria 95,61 99,26 0,43 0,15 0,43

Szingapur 95,73 99,32 0,80 0,50 0,59

Románia 95,82 99,34 0,59 0,22 0,45

Megjegyzések
Az összes publikáció száma hat további országgal együtt: 2 601 794
Az idézetek száma: 9 028 888
Átlagos hatástényezõ (GF_m): 3,47
P(%): százalékos publikációs részesedés
C(%): százalékos idézettségi részesedés
(A 9., 10. és 11. táblázat alapadatai Braun, Glänzel, Grupp, Scientometrics, 1995 munkájából valók.)

A 9., a 10. és a 11. táblázatból levonható következtetés: a helyes Publikációs Stratégia megválasztása szükséges, de nem elégséges feltétele a megfelelõ nagyságú nemzetközi hatás (RW = 1) kiváltásához.
A Publikációs Stratégia kedvezõ irányú befolyásolhatóságát jellemzi, hogy a publikációs értékelési módszer bevezetése (MTA Kémiai Kutatóközpont Kémiai Intézet) után az 1970-es évek közepétõl az addig csupán 50%-ban az SCI-által is referált folyóiratokban közölt cikkek aránya mintegy 10 év alatt 85 %-ra növekedett.

Olvasó

http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.chemonet.hu/

idézetek száma cikkenként	SCI-ben referált cikkek %-a	SCI-ben nem referált cikkek %-a
0	15,0	60,1
1	7,9	12,1
2-4	18,2	12,8
5-9	20,2	7,9
10-16	15,2	4,3
17-25	9,5	1,4
26-50	9,3	1,2
51-100	3,6	0,3
>100	1,2	0,0
Összesen	100,1	100,1

Sorszám	Szakterület	Szakterületi átlagos GF (GF_m)	Publikációs Stratégia (PS)	Relatív Publikációs Stratégia (RPS)	Sorrend	Relatív Idézettség (RCR)	Sorrend
1.	Szerves kémia	1,597	1,588	0,994	6.	4.78	6.
2.	Szerves kémia	1,597	1,638	1,026	3.	4.27	7.
3.	Fizikai kémia	1,968	1,127	0,573	11.	5.17	4.
4.	Fizikai kémia	1,968	1,983	1,008	4.	6.23	3.
5.	Fizikai kémia	1,968	0,686	0,349	12.	1.86	12.
6.	Fizikai kémia	1,968	2,100	1,067	1.	2.99	9.
7.	Fizikai kémia	1,968	1,660	0,843	8.	2.52	10.
8.	Polimer kémia	0,830	0,877	1,057	2.	6.91	2.
9.	Szerkezetkutatás	1,597	1,101	0,689	10.	3.15	8.
10.	Szerkezetkutatás	1,597	1,163	0,728	9.	2.44	11.
11.	Szerkezetkutatás	1,968	1,978	1,005	5.	5.13	5.
12.	Analitika	1,557	1,369	0,879	7.	7.06	1.

Folyóirathalmaz	Szakterület
	Elméleti	Szerkezeti	Kinetikai	Katalízis	Elektro- kémiai	Kolloidikai	Szervetlen kémiai
Publikál benne (PS)	2,828	1,865	2,245	2,440	1,375	1,718	1,781
Olvassa (IS)	3,544	2,637	2,545	2,659	1,882	2,475	2,773
Hivatkozza (HS_w)	3,214	2,195	2,647	2,771	1,887	1,842	3,019

Mutató	Szakterület
	Elméleti	Szerkezeti	Kinetikai	Katalízis	Elektrokémiai	Kolloidikai	Szervetlen kémiai
PS / IS	0,789	0,707	0,882	0,918	0,759	0,694	0,642
PS / GF_m	1,084	0,715	0,861	0,935	0,527	0,659	0,680
PS / GF_i	0,833	1,967	0,661	0,820	1,028	1,103	0,703
Belsõ standard	J. Phys. Chem.	J. Mol. Struct.	J. Phys. Chem.	J. Catal.	Electrochim. A.	J. Coll. Int. Sci.	Inorg. Chem.
GF_i	3,395	0,948	3,395	2,974	1,337	1,558	2,534

Szakterület	A válaszadók által megemlített folyóiratok száma	Említések száma összesen	G %
			ACH Models in Chemistry-ben	Magyar nyelvû kiadványokban	Összesen
Elméleti	23	50	0,00	0,00	0,00
Szerkezeti	39	80	8,75*	1,25	10,00
Kinetikai	43	135	4,44	0,00	4,44
Katalízis	33	121	0,00	0,83	0,83
Elektrokémiai	20	45	11,11	13,33	24,44
Kolloidikai	26	61	1,64	14,76	16,40
Szervetlen kémiai	43	94	2,13	5,32	7,45
Átlag	32	84	4,01	5,07	9,08

Ország	P (%)	C(%)	RCR	RW	RPS
USA	24,87	38,84	1,14	1,56	1,37
Szovjetunió	12,12	2,17	0,80	0,18	0,22
Japán	9,58	8,93	0,86	0,93	1,08
Németország	8,29	8,81	1,09	1,06	0,98
India	2,34	1,50	0,70	0,64	0,91
Lengyelország	1,89	1,28	0,69	0,68	0,99
Dánia	0,68	0,71	1,11	1,04	0,94
Magyarország	0,68	0,66	0,93	0,97	1,05
Csehszlovákia	0,68	0,45	0,74	0,66	0,90
Ausztria	0,51	0,55	1,12	1,08	0,96
Finnország	0,48	0,38	0,94	0,79	0,84

Ország	P(%) (halmozott)	C(%) (halmozott)	RCR	RW	RPS
USA	33,78	49,87	1,06	1,48	1,39
Anglia	41,87	58,52	1,07	1,07	1,00
Japán	49,76	65,33	0,95	0,86	0,90
Németország	56,08	71,68	1,09	1,00	0,92
Szovjetunió	61,94	72,80	0,79	0,19	0,24
Franciaország	66,73	77,36	0,99	0,95	0,96
Kanada	70,89	81,35	0,96	0,96	1,00
Olaszország	73,67	83,47	0,86	0,76	0,88
Ausztrália	75,74	85,26	0,96	0,86	0,90
Hollandia	77,71	87,52	1,10	1,15	1,05
India	79,58	88,11	0,55	0,32	0,57
Spanyolország	81,18	89,05	0,76	0,59	0,77
Svédország	82,75	90,82	1,11	1,13	1,01
Svájc	83,94	92,53	1,15	1,44	1,25
Kína	84,98	92,82	0,54	0,28	0,52
Izrael	85,92	93,59	0,79	0,82	1,03
Belgium	86,74	94,39	0,99	0,98	0,99
Lengyelország	87,50	94,70	0,67	0,41	0,60
Dánia	88,24	95,45	1,12	1,01	0,91
Finnország	88,86	96,01	1,06	0,90	0,85
Csehszlovákia	89,42	96,22	0,78	0,38	0,48
Ausztria	89,97	96,67	0,99	0,82	0,82
Tajwan	90,48	96,88	0,69	0,41	0,61
Brazília	90,97	97,07	0,58	0,39	0,67
Dél-Afrika	91,46	97,30	0,77	0,47	0,62
Norvégia	91,91	97,67	0,98	0,82	0,83
Új-Zéland	92,33	97,97	1,00	0,71	0,71
Magyarország	92,66	98,13	0,69	0,48	0,71
Görögország	92,96	98,26	0,66	0,43	0,65
Argentína	93,26	98,39	0,54	0,43	0,78
Dél-Korea	93,55	98,49	0,64	0,34	0,56
Jugoszlávia	93,84	98,59	0,61	0,34	0,58
Egyiptom	94,08	98,64	0,54	0,21	0,39
Bulgária	94,32	98,70	0,57	0,25	0,41
Mexikó	94,54	98,80	0,61	0,45	0,74
Törökország	94,72	98,84	0,52	0,22	0,47
Írország	94,90	98,98	0,98	0,78	0,82
Hongkong	95,06	99,07	0,76	0,56	0,69
Chile	95,22	99,14	0,75	0,44	0,60
Szaud-Arábia	95,35	99,18	0,61	0,31	0,49
Portugália	95,48	99,24	0,72	0,46	0,70
Nigéria	95,61	99,26	0,43	0,15	0,43
Szingapur	95,73	99,32	0,80	0,50	0,59
Románia	95,82	99,34	0,59	0,22	0,45