6. fejezet - Sztereokémia
Sztereokémia
- kémia három dimenzióban 
- szerkezeti és reaktivitási effektus 
Enantiomerek 
- tükörképi izomerek 
- akkor figyelhetô meg, amikor egy szénhez négy különbözõ
csoport kapcsolódik
 CHXYZ vagy CX1X2X3X4
Enantiomer példák




További példák
(molekulamodellek) 
Kiralitás
- a tükörképétõl különbözõ
molekula 
- ha egy molekula bármilyen szimmetriaelemmel rendelkezik (pl.
tükörsík), akkor akirális 
Sztereogén centrumok
- sztereocentrum vagy királis centrum 
- egy molekula sztereogén centrummal (pl. CX1X2X3X4)
királis lesz 
- a sztereogén centrum nem lehet:
 sp- vagy sp2-hibridizált (sp3 kell legyen)
 két egyforma szubsztituenst viselõ atom (pl. egy -CH2-
csoport)
Királis molekulák azonosítása
- akirális
  
 
 
- királis
   
Enantiomerek tulajdonságai
- az enentiomerek minden fizikai és kémiai tulajdonsága
megegyezik, KIVÉVE: 
- különbözõképpen reagálnak egy másik
királis molekulával
 (mint amikor a bal- vagy jobbkezes kesztyût próbáljuk
fel; a jobb és a bal kéz különbözõen
reagál)
- a síkban polarizált fény síkját
azonos mértékben, de ellenkezõ irányban forgatják
el 
Optikai aktivitás
- a királis vegyületek elforgatják a síkban
polarizált fény síkját 
- a forgatást fokokban adják meg
 óramutató járásával megegyezõ
irány (+) vagy
 óramutató járásával ellenkezõ
irány (-)
- polarimeter - optikai aktivitást mérõ mûszer
Fajlagos forgatás
- standard optikai forgatás: 1 g/ml anyag optikai forgatása
egy standard 1 deciméteres (10 cm) cellában mérve
- [a] = a / l C 
- ahol [a] a fajlagos forgatás
 a = a mért forgatás fokokban
 l = a fény útja dm-ben
 C = koncentráció g/ml-ben
Abszolút konfiguráció
- nómenklatúra-módszer arra, hogy egy sztereocentrum
csoportjainak meghatározott elrendezését elnevezzék
- megkülönbözteti az enantiomereket 
- ugyanazt a szabályt használjuk a csoportok rangsorolásához,
mint amit az E és Z esetében használtunk 
R és S megnevezés 
- rangsoroljuk a sztereocentrum négy különbözõ
csoportját [1-4 (vagy a-b)] 
- helyezzük a legalacsonyabb prioritású (4 vagy d)
csoportot a sztereogén szén mögé 
- ha az 1-2-3 (a-b-c) csoportok iránya megegyezik az óramutató
járásával, akkor R 
- ha az 1-2-3 (a-b-c) csoportok iránya ellentétes az
óramutató járásával, akkor S 
Jobb- és bal kéz nézet
- egy másik analógia - a kezünk 
- ransoroljuk az ujjainkat a magasságuk szerint
 a = középsõ ujj, b = mutatóujj, c = hüvelykujj,
d = csukló
- R - a jobb kezünk 
- S - a bal kezünk 
3-D szerkezetek rajzolása
Gyakorlás R és S-sel


Többszörös sztereocentrumok
- egynél több sztereocentrummal rendelkezõ vegyületnek
kettõnél több sztereoizomerje van 
- pl. 2-bróm-3-klór-bután 
- a (2R,3R) és a (2S,3S) enantiomerek 
- a (2R,3S) és a (2S,3R) enantiomerek 
- általában n sztereocentrum 2n sztereoizomert
ad 
Diasztereomerek
- olyan sztereoizomerek, melyek nem enantiomerek 
- pl. (2R,3R) és (2R,3S)
 (nem tükörképei egymásnak, de nem is egyformák)
- a diasztereomerek kémiai és fizikai tulajdonságai
különbözõk 
Mezo-vegyületek 
- sztereocentrumokkal rendelkezõ vegyületek, melyek nem királisak
- pl. a (2R,3S)-2,3-dibróm-bután 
- (ugyanaz, mint a tükörképe)
   
Mezo-vegyületek azonosítása
- tükörsík szimmetria 
- az egyik sztereocentrum a másik tükörképe 
- a cisz-1,2-diszubsztituált cikloalkánok mezo-vegyületek,
ha a két szubsztituens azonos
   
Racém keverékek
- mindkét enentiomer azonos arányú keveréke
(racemátnak is hívják) 
- általános forma a laboratóriumban, de nem a természetben
- optikai rezolválás - enentiomer keverékek
elválasztása (általában nehéz) 
Izomerizáció – összefoglalás
- izomerek - azonos összegképlet (egyforma számú
és típusú atom) 
- konstitúciós izomerek - az atomok közötti kapcsolódás
sorrendjében különböznek
 különbözõ szénlánc
 különbözõ funkciós csoportok
 egy funkciós csoport különbözõ helyzete
Sztereoizomerek – összefoglalás
- sztereoizomerek - azonos kapcsolódási sorrend, de különbözõ
3D elrendezés 
- enantiomerek - tükörképi sztereoizomerek 
- diasztereomerek - nem tükörképi sztereoizomerek:
 cisz-transz diasztereomerek
 más diasztereomerek
Sztereokémia a reakciókban
- akirális molekulák mindig optikailag inaktív terméket
adnak 
- ha királis termék keletkezik, az recém lesz 
- pl. 1-butén + HBr —> 2-bróm-bután (racém)
- a Br- az intermedier 2-butil-kation mindkét oldalához
egyforma valószínûséggel kapcsolódhat
- de királis molekulák adhatnak királis termékeket
(a természetben ez az általános) 
Az alkén-addíció sztereokémiája
- anti-addíció (Br2) 
- gyûrûs vegyületek —> transz-1,2-dibróm
termék (racém) 
- szün-addíció (KMnO4) 
- gyûrûs vegyületek —> cisz-1,2-diol termék
(mezo) 
Az alkén-addíciók sztereokémiája
- az aciklusos alkének termékeit nehezebb nyomon követni
- cisz-2-butén + KMnO4 (szün) —> 2,3-bután-diol
(mezo - R,S) 
- transz-2-butén + KMnO4 (szün) —> 2,3-bután-diol
(racém - R,R és S,S) 
- transz-2-butén + Br2 (anti) —> 2,3-dibróm-bután
(mezo - R,S) 
- cisz-2-butén + Br2 (anti) —> 2,3-dibróm-bután
(racém - R,R és S,S) 
Vissza